Újabb előadás a különböző felekezetek ünnepeiről Rókahegyen

A szeptemberi előadást Kósa László református lelkész tartotta. Bevezetőjében elmondta, mit is jelent az ünnep, az ünneplés. A belső ünneplés a lényeg, melynek célja az Istennel való „online” kapcsolatunk helyreállítása, a belső megnyugvás, a munkakényszerből, a napi robot fogságából való szabadulás. A legnagyobb ünnep az Úr napja: odafordulni a Láthatatlan felé, befogadni Isten ajándékát, megélni a Tőle kapott szabadságot. Hogyan tegyük ezt? Hogyan ünnepeljünk? Vajon ünneplésünk Istennek tetsző-e? Elsősorban lélekben ünneplünk, de ne csak emlékezzünk, hanem az események újra átélése történjen bennünk. Legyen az ünnep lelkünknek balzsam, ahogy testünknek az orvosság. Nagy nyomorúság, ha nincs ünnepünk. Még a civil életben is kell az ünnep, ami kimozdít a mindennapok egyhangúságából és összehozza a családokat, a társadalmat.

A reformátusok visszafogottan, a lelkiségre, a bűnbánatra összpontosítva készülnek az ünnepekre. Nem a böjt, hanem a bűnbánat a legfontosabb. Gyónás nincs, de közösségi bűnbánatot tartanak a templomban. Igyekeznek átélni az emlékezéssel a múló időt és reménységgel nézni előre a jövőre.

Az előadó felvázolta az év ünnepköreit, melyből kiemelkedik a karácsonyi, a húsvéti és a pünkösdi ünnepkör. Karácsony előtt 4 héttel indul az Advent, amelyben igyekeznek felkészülni Krisztus születésének átélésére, hogy a pásztorjátékba akár a templomban, akár a tv előtt úgy kapcsolódjanak be, hogy szívükben szülessen meg Jézus, hogy ne csak emlékezzenek az első karácsonyra, hanem valóban újraéljék a Megváltó születésének örömét. Majd az óév, újév és Vízkereszt ünneplése után következik a húsvéti ünnepkör, melyben a Nagypéntek fontosságára hívta fel az előadó a figyelmet, hiszen Krisztus kereszthalála nélkül nem lehetne feltámadás, megváltás. Ebben az ünnepkörben van Áldozócsütörtök, amiben azt kell átélnünk, hogy Krisztus nem ment el, csak nem látjuk („…eltűnt szemeik elől…”). Igyekezzünk a hitünkkel látni, mely lehetőséget pünkösdkor kapunk meg, az Áldozócsütörtök „felhője” akkor száll el. Ez már a pünkösdi ünnepkör része.

Kósa lelkész úr külön kiemelte a reformáció ünnepét. A református kegyességet a biblikus alapok biztosítják, a zsinórmérték az igeközpontúság. A reformáció nem valami ellen van, hanem az Ige mellett. 

Közös célunk, hogy Isten dicsőíttessék mindenben!

A rendkívül érdekes előadás után a hallgatóság kérdéseire válaszolt Kósa László.

Az estet – szokás szerint – közös imával zártuk.

Szöveg és fotó: dr. Obbágy Veronika

Nyíregyházi Egyházmegye