Exclusive walk at the Greek Catholic Museum

Európában is egyedülálló múzeum épül Nyíregyházán, alig két év alatt húzták fel a falait a Görögkatolikus Múzeum és Szent Atanáz Tanulmányi Háznak, a hittudományi főiskola szomszédságában. A bizánci jegyeket magán viselő épületet úgy alkotta meg a Kossuth- és Ybl-díjas tervező, Balázs Mihály, hogy megfeleljen a mai kor elvárásainak is. Ahogyan korábban fogalmazott lapunknak: „A 20. század végének és a 21. század legelejének hangos, csapkodó építészeti megnyilvánulásai után egy visszafogott, érzelmes építészeti megjelenést álmodtam meg a görögkatolikus múzeumban.”

Négyszintnyi magasság emelkedik az ég felé, a boltívek, az ablakok, a tágas belső terek látványa egyszerre archaikus és figyelemfelkeltő.  Az épületbe belépve szembetűnő, hogy a belső terek jellegét a karakteres boltozatok határozzák meg, igazán különleges hangulatot árasztanak az emeletek közötti félköríves nyílások, amelyeken keresztül ráláthatunk az alsóbb szintekre. A tervező úgynevezett felülvilágítókat is kialakított, amelyekkel izgalmas fényeket nyer a kiállítótér, de a fények játékán kívül fontos műszaki-technikai funkciót is betöltenek: meggátolják a belső falak túlzott felmelegedését.

– A műtárgyak anyaguktól függően különbözően reagálnak a környezeti hatásokra, ezekre figyelnünk kellett az épület kialakításánál mind a kiállítóhelyiségekben, mind pedig a raktárakban, hiszen meg kell majd óvnunk a gyűjteményt a fizikai és kémiai károsodásoktól – jegyezte meg dr. Szabó Irén történész, néprajzkutató, akivel a napokban bejártuk az egész múzeumot. A kivitelező cég szakemberei már az utolsó simításokat végzik a komplexumban.

Több száz éves tárgyi emlékek

Még üresek a szürkére és középkékre festett falak, ám akik ismerik a görögkatolikus egyház liturgikus rendjéhez kapcsolódó tárgyakat, az ikonfestészet sajátos stílusjegyeit, s tudják, hogyan épül fel a templomokban a szentélyt a hajótól elválasztó, a padlótól a mennyezetig érő 8-9 méter magasságú ikonosztázion, el tudják képzelni, milyen lesz a görögkatolikus múzeum, ha a féltve őrzött egyházi örökség (ikonok, liturgikus könyvnyomtatványok, ötvösművészeti tárgyak, liturgikus öltözetek, egyházi témájú könyvek, levéltári anyagok, papi hagyatékok) méltó helyre kerül. 

A gyűjtemény legősibb darabja egy, az 1600-as évek végéről származó Oszlopos Szent Simeon-ikon, de a több száz éves tárgyi emlékek között helyet kapnak a kortárs alkotások is. Miközben szintről szintre haladtunk a helyiségeken keresztül, dr. Szabó Irén mesélt nekünk a magyarországi görögkatolikusság közel 400 éves történelméről, a múzeum küldetéséről.

– Nagy öröm, s egyben kihívás számunkra, hogy egy országos gyűjtőkörű tematikus múzeumot hozhat létre a Görögkatolikus Metropólia, ahol a görögkatolikus magyarság történeti és művészeti emlékeit bemutathatja. A magyarországi múzeumok hálózatának egy különleges láncszeme szeretnénk lenni, s nem utolsósorban a megyeszékhely pezsgő kulturális életének egy új találkozási pontja – emelte ki a múzeumi projekt felelőse.

– A 2000 négyzetméteres épület központi részén találhatóak a múzeumi kiállítóterek, mintegy 300 négyzetméteres területet fogunk berendezni, s elkészültek az intézmény működéséhez nélkülözhetetlen kiszolgálóhelyiségek is. A múzeum utca­fronti részében a tanulmányi házhoz kapcsolódó szálláshelyek találhatóak, összesen 10 kétágyas szobát rendezünk be, a tanulmányház a hittudományi főiskola oktatási és tudományos tevékenységének kiszolgálására jön létre.

– Kik a görögkatolikusok? A kérdésre már a fogadótérben választ kap a látogató, egy 8-10 perces kisfilm segítségével ráhangolódik a kiállításokra. A földszinten időszaki tárlatok kapnak helyet, így folyamatosan kínálhatunk valami újat a hozzánk betérőknek, később szeretnénk egy kávézót is nyitni ugyanitt, amely a beszélgetések színtere lehet. 

– Az első, a második és harmadik emeleten a gyűjteményeket rendezzük be, s régi álmunk is valóra vált: saját restaurátor-műhelyt alakítottunk ki festőrestaurátori munkákhoz, ahol akár több szakember is dolgozhat egyszerre. Sokan szeretnék kipróbálni az ikonfestészetet, eddig különböző táborokban nyílt rá lehetőség, a jövőben itt is teret adnánk ennek. Illetve rengeteg olyan restaurátori munka van a görögkatolikus egyházban országszerte, aminek egy része bekerülhet hozzánk.

– Két munkatársunk dolgozik múzeumpedagógiai programjainkon, gyerekeket és felnőtteket egyaránt várunk rájuk, a tervek szerint 2023-ban nyitjuk meg a múzeum kapuit a látogatók előtt – hangzott el a lényeges időpont. Dr. Szabó Irén annyit még elárult, hat tematikus egységre épül fel a múzeumi gyűjtemény.

Hat tematikus egység

– Az első rész a fatemplomok világát idézi, a görögkatolikus egyház korai időszakának művészeti emlékeibe enged betekintést. Egy tematikus egység a húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódó tárgyakat mutatja be, egy pedig az Eucharisztia tárgyi világát jeleníti meg. A negyedik tematikus egység az ikonosztáz témakörét dolgozza fel, az első emeleten felépítünk egy komplett ikonosztázt, a térben hanginstallációt szerelünk fel, két olyan kántorállványt audiovizuális eszközökkel, melyeken keresztül a keleti liturgikus zenébe, dallamvilágba visszük el a látogatót. 

– Az „időalagúton” átjutva a görögkatolikus egyház történetét vonultatjuk fel: a kezdetektől napjainkig, a keleti egyház gyökereitől egészen a jelenkorig vázoljuk fel történelmünket. A második és harmadik emeleten két hagyatékból – köztük a Fon-hagyatékból – adunk válogatást.

Kik a görögkatolikusok?

– A görögkatolikusok azok a bizánci szertartású keresztények, akik a katolikus egyházzal teljes egységben élnek. Az egység, a mai görögkatolikus egyház létrejötte az 1646-os ungvári unióhoz köthető, ezt követően 1721-től alakulnak meg a püspökségek: a történelmi Magyarországon először Gyulafehérváron, Munkácson, Nagyváradon, Eperjesen. A Hajdúdorogi Egyházmegye Ferenc József király idején alakult meg debreceni, majd nyíregyházi székhellyel. A nyíregyházi püspökség intézményei Dudás Miklós püspöksége alatt kezdtek el kiépülni, ekkor rakták le a mai hittudományi főiskola alapköveit. 

– A Nyíregyházi Görögkatolikus Egyházmegye püspöki épületében immár egy éve bezárt az állandó tárlat, amely az 1980-as évek elején dr. Nagymihályi Géza atya kezdeményezésére jött létre, anyagát dr. Jankáné dr. Puskás Bernadett állította össze, ez a gyűjtemény is az új múzeumba költözik.  

Szöveg: Kanalas Ottília/Kelet-Magyarország, forrás: szon.hu, fotó: Szarka Lajos

Nyíregyházi Egyházmegye