Nemzetközi tudományos tanácskozás a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskolán

A szeptember 13-15 között megrendezett szakmai találkozót hittudományi főiskolánk a Pápai Keleti Intézettel és a Pápai Szent Kereszt Egyetemmel közösen szervezte. E konferenciák főszervezője, Gyurkovics Miklós atya, főiskolánk rektorhelyettese rámutatott, hogy e nemzetközi tudományos tanácskozások célja, hogy felhívják a kutatók figyelmét az ókeresztény kor kutatásának fontosságára, mivel az ebből az időszakból származó források nemcsak a múlt eseményeinek és szellemi fejtegetéseinek a megértéséhez vezetnek, hanem a korunkban felmerülő vallási, illetve társadalmi kérdések megoldásához is értékes támpontokat szolgáltatnak. 

Az első nemzetközi szaktekintélyek részvételével megrendezett konferencia 2013-ban volt, témája „a hit hagyománya az ókeresztény korban” volt. A második, 2015-ös konferencia témája az anyaság volt, a harmadik, 2017-es a csönd, zene és jel patrisztikus teológiában betöltött szerepével foglalkozott, a negyedik, 2019-es témája a „test és lélek: patrisztikus üzenet a pasztorálteológiának” volt. 

A nemzetközileg elismert magyar, olasz, ukrán, cseh, ír és horvát patrológusok, dogmatörténészek, teológusok és filozófusok részvételével megrendezett háromnapos tudományos tanácskozást Fülöp metropolita nyitotta meg, majd a Pápai Keleti Intézet Egyházi Tanulmányok karának dékánja, Željko Paša vont összefüggést az első egyetemes-, a második vatikáni zsinat, valamint a mai kor között. 

Mint mondta, mindkét zsinat és a mai egyház is arra keresi a választ, milyen nyelvezettel, milyen módon fogalmazza meg és adja tovább a krisztusi tanítást.

Marco Rizzi, a milánói Szent Szív Katolikus Egyetem professzora bemutatta, hogyan jelenik meg az első egyetemes zsinat krisztológiai tanítása és annak politikai és történelmi vonatkozásai Caesareai Euszebiosz műveiben.

Főiskolánk oktatója, Odrobina László az I. niceai zsinat jogi és politikai vonatkozásairól beszélt a kereszténység és zsidóság szempontjából.

Bugár István, a Debreceni Egyetem tanára arról értekezett, milyen volt az isteni lényegről alkotott képe a 2-3. századi keresztényeknek.

Vito Limone, a milánói Vita-Salute San Raffaele egyetem tanára, és főiskolánk licencia-képzésének előadója Órigenésznek a 4. századi teológiában betöltött szerepéről tartott előadást.

Tóth-Mihálykó Ágnes, az Oslói Egyetem kutatója papirusz-töredékeken talált forrásokon át mutatta be korai egyiptomi teológia szentháromságtanát. 

Daniel Galadza, a Pápai Keleti Intézet tanára az első niceai zsinat határozatainak a keleti teológiában és liturgiákban nyomon követhető hatásairól beszélt.

Daniele Iezzi, a milánói Vita-Salute San Raffaele egyetem doktorandusza Nemesziosz antropológiájának a krisztológiai aspektusait mutatta be.

Az első nap alkonyati istentisztelettel zárult a székesegyházban, mely főiskolánk tanévnyitó vecsernyéje is volt egyben.

14-én, a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén érseki Szent Liturgiával kezdődött a nap. A szeminárium fölújított kápolnájában vendégeink szemmel láthatóan meg voltak rendülve mind a kápolna, mind a szertartás szépsége miatt.

Angol nyelvű szentbeszédében Giulio Maspero atya, a Pápai Szent Kereszt Egyetem tanára a kereszt hordozásának fontosságáról beszélt, és arról, miért is legfőbb szimbólumunk egy megalázó kivégzőeszköz. „Azért, mert ezen váltotta meg Krisztus a világot, ezen győzte le a halált, és ez köti össze az embert Istennel. Kapaszkodjunk egész életünk során a keresztbe!”

A szerdai nap első előadását Giulio Maspero tartotta „A krisztológia és a szentháromságtan kapcsolata a niceai zsinat előtt és után” címmel.

Matteo Monfrinotti, a Pápai Szent Anzelm Egyetem tanára Pszeudo-Ciprián krisztológiai érveit tanulmányozta.

Gyurkovics Miklós atya Jusztinosz mártír és a zsidó Trifón teológiai párbeszédéből elemezte a második század szentháromságtani megközelítéseit.

Veronika Černušková, az Olomouc-i (németül Olmütz, magyarul Alamóc), Palacký Egyetem tanára Isten „anyai” szeretetéről és az emberi lélek természetéről beszélt Alexandriai Kelemen munkája nyomán.

Joseph O’Leary, a tokiói Sophia Egyetem nyugalmazott tanára az egylényegűség kérdéséről, mint a Fiú istenségének pajzsáról értekezett.

Görföl Tibor, főiskolánk tanára Poitiers-i Szent Hilarius munkásságán keresztül mutatta be a kelet és nyugat közötti krisztológiai megközelítések hasonlóságait és különbségeit.

Paolo Colizzi, a milánói Vita-Saluta San Raffaele Egyetem doktorandusza Aeropagita Dénes és a niceai zsinat szentháromságtanának kapcsolatáról beszélt.

A nap záró előadását Szegvári Zoltán, főiskolánk oktatója betegség miatt online tartotta meg, válogatott későbizánci leveleken keresztül mutatta be a máig is nyitott filioque teológiai és egyházpolitikai kérdéseit.

Délután vendégeink megtekintették főiskolánk könyvtárát és régiirat-tárát. A nap ismét vecsernyével és közös estével telt. 

A konferencia zárónapján, csütörtökön Ilaria Vigorelli, a Pápai Szent Kereszt Egyetem professzora I. Sándor alexandriai pátriárka és Áriusz krisztológiáját ismertette.

Bagyinszky Péter Ágoston ferences teológus, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola rektorhelyettese az első egyetemes zsinat egyháztani üzenetéről tartott előadást.

Puskás Attila, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának dékánja Nagy Szent Atanáz és Hans Urs von Balthasar krisztológiai értelmezéseit vizsgálta meg múlt és kortárs teológiai szemszögéből.

A konferencia záró előadását főiskolánk professzora és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektorhelyettese, Vincze Krisztián atya tartotta, előadásában a filozófusok Krisztusát, és krisztológiai értelmezését mutatta be.

Záró beszédében Željko Paša dékán úr elismerését fejezte ki a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola munkásságát illetően.

Ebéd után a konferencia résztvevői megtekintették az átadás előtt álló Görögkatolikus Múzeumot, majd Máriapócsra zarándokoltak, hogy együtt köszöntsék az Istenszülőt.

Szerző: Király András, fotó: Schön Sára

Nyíregyházi Egyházmegye