Saint Nicolaus Award in 2022

Szabó Bernát Sándorné címzetes igazgató 

Született 1960. január 29-én Máriapócson. Biológia és könyvtár szakos tanári diplomáját 1991-ben szerezte meg Nyíregyházán. Szakvizsgázott pedagógus, közoktatás vezetői diplomáját 2002-ben vehette át. Rá különösen is igaz az élethosszig tartó tanulás, folyamatosan képezte magát. Ezt mutatja az a rengeteg továbbképzés, amelyet elvégzett s amelyet felsorolni nehéz lenne.

1999-től a nyíregyházi Szent Miklós Görögkatolikus Általános Iskola Igazgatója, majd többcélú intézményként intézményvezetője, nevéhez kapcsolódik a görögkatolikus oktatás felépítése Nyíregyházán és az egyházmegyében. Az akkor 4 fővel indult iskola 2016-ra többcélú intézmény lett. Az óvodától az általános iskolán át a gimnáziumig naponta közel 600 diák és 100 dolgozó testi, lelki, szellemi fejlődéséért tartozott felelősséggel. 

2005-től közoktatási szakértő, neve az Országos Szakértői Névjegyzékben is szerepel, hiszen célja, hogy másokat is segítsen. Rendszeresen segíti a Katolikus Pedagógiai, Szervezési és Továbbképzési Intézet munkáját. 

Felépítette a Szent Miklós Görögkatolikus Általános Iskola arculatát, ünnepeket, hagyományokat alakított ki. Jó kapcsolatot ápolt a környező parókusokkal is, ahonnan tanítványai érkeztek. Nem hátrált meg soha a feladatok előtt. 

 Mint mondta: „egy iskola vezetése csapatmunka, sok jó játékos kell, de fontos és meghatározó az edző szerepe”. Kiváló edzője volt a Szent Miklós Görögkatolikus Iskolának! Élen járt a munkában, hitéletben. Napi templomlátogatóként hitte és vallotta, hogy a sok imádságból, rendszeres liturgialátogatásból, s a máriapócsi Szűz Anyától kapja az erőt ehhez az emberfeletti munkához. Az ajtaja mindig nyitva állt, hozzá bárki bemehetett, kolléga, gyerek, szülő egyaránt. Türelmesen meghallgatta, jó szóval segítette őket, mindenkihez megtalálta az utat. Dicsért, amikor csak lehetett, de dorgált is, ha arra volt szükség. Nagyon jó kommunikációs képességgel rendelkezik. 

A pedagógus életpálya modell bevezetésekor elsőként jelentkezett minősítésre, s szerezte meg a mester fokozatot, példát mutatva ezzel is kollégáinak. Támogatta a Pápai Missziós Művek gyermektagozatának létrejöttét a Szent Miklós-iskolában. Kapcsolatokat épített ki a határon túli magyar iskolákkal is. Igazgatása alatt az iskola új épületbe költözött. A régi, ütött-kopott, de nagyon családias légkörű iskola után szintén kihívás volt az új, modern iskolaépületet berendezni, barátságossá tenni. 

Részt vesz a Nyíregyházi Egyházmegye tanodai munkájában, támogatva a nehéz sorsú gyermekek felzárkóztatását. 

Címzetes igazgató asszony mind a mai napig a nyíregyházi Szent Miklós Görögkatolikus Általános Iskolában tevékenykedik, megbecsült tagja az iskolai közösségnek, s rendületlenül teszi dolgát biológia és könyvtáros tanárként. Hittel vallja Albert Schweitzer gondolatát: „az életem és a munkám beszéljen arról, amiben hiszek”. 

Szocska A. Ábel megyéspüspök, a Nyíregyházi Egyházmegye főpásztora a papság és a hívek nevében is tisztelettel és szeretettel köszöni meg Szabó Bernát Sándorné tisztelendő asszonynak az egyházmegyéért végzett áldozatos munkáját, és hálája s elismerése jeléül az egyházmegye kitüntetésében, a Szent Miklós-díjban részesíti.

Dr. Keresztes Szilárd kiérdemesült püspök

Dr. Keresztes Szilárd nyugalmazott püspök atya életének, papi és főpásztori tevékenységének jelentős része kötődik a Nyíregyházi Egyházmegyéhez. 

Püspök atya Nyíracsádon született, majd – gyermek- és ifjúkorát követően – a zempléni hegyek közül került Nyíregyházára. Itt végezte teológiai tanulmányait, amelyeket Budapesten, majd Rómában folytatott. Papként 1960-ban kezdte meg nyíregyházi szolgálatát. Egy évtizeden át segédlelkészként és kántorként tevékenykedett, utána pedig parókusként vezette a Nyíregyházi Egyházközséget. Ugyanakkor filozófiát, dogmatikát, retorikát és éneket tanított a Hittudományi Főiskolán, s ezen túl prefektusként, majd rektorhelyettesként bekapcsolódott a papnevelés munkájába is. Az idősebbek közül sokan emlékeznek vissza jó szívvel az ebben az időben, ebben a templomban tartott liturgikusének-tanítására, amelynek a diákmisét követő alkalmai – mintegy „énekes hittanóraként” – vasárnapról vasárnapra mélyítették a hívek templom- és liturgia-szeretetét, szertartás- és egyházismeretét s egyúttal hitbeli elkötelezettségét is. 

Akárcsak 1955-ben papszentelése, 1975-ben ebben a templomban történt Szilárd atya püspökké szentelése is. Budapesti, majd újabb – immár a Pápai Magyar Intézet rektoraként megélt – itáliai éveit követően 1988-ban tért vissza Nyíregyházára. Megyéspüspök lett, s a Magyar Görögkatolikus Egyház vezetője. Főpásztori tevékenysége országos és nemzetközi szinten is kiemelkedő; a magyar és a világegyházban betöltött feladatköreinek, a megyéspüspöki szolgálatban eltöltött húsz éves munkája eredményeinek ismertetése szétfeszíti e rövid méltatás kereteit. Csupán a teljesség igénye nélkül tudjuk megemlíteni életútjának néhány, a Nyíregyházi Egyházmegyéhez leginkább kötődő mozzanatát. 

Püspök atya szervezte 1991-ben a magyarországi pápalátogatást, amelynek keretében – püspök atyának köszönhetően – a ma szentként tisztelt II. János Pál pápa szeretett kegyhelyünkre, Máriapócsra, és szeretett városunkba, Nyíregyházára is ellátogatott. A máriapócsi pápai liturgiát a magyarországi és a határon túli görögkatolikusok is egyháztörténelmi nagyságrendű s egyúttal rendkívüli lelkiségformáló erővel bíró, mély hit- és egyházélményt jelentő eseményként élték meg, amelynek hatása emberöltőnyi távolságból is érzékelhető. Hosszú távú fejlődést alapozott meg a kegyhelyen a Lelkigyakorlatos- és Zarándokház építése, a kegyhely több irányú fejlesztése is. Keresztes püspök munkásságának köszönhetően – a keleti katolikus püspökök találkozói, a vatikáni dikasztériumok vezetőinek rendszeres látogatásai, a nemzetközi egyházi események szervezése révén – Máriapócs mellett Nyíregyháza is felkerült a világegyház térképére. 

Szilárd püspök az élet minden területén igyekezett bővíteni a lelkipásztori ellátás lehetőségeit. Egyházvezetői útját egyházmegyénk területén templomépítések, egyházközség-, intézmény- és iskolaalapítások szegélyezik. Bölcs és előrelátó fejlesztést jelentett Nyíregyházán a Hittudományi Főiskola Levelező Tagozatának és Hittanár Szakának megalapítása, a főiskola új épületének megépítése, a római Pápai Keleti Intézettel történt affiliációja és aggregációja, az intézményben folyó tudományos munka feltételeinek javítása. Hittankönyv-sorozattal segítette a katekézis ügyét, megerősítette a sajtó- és médiamunkát, s jelentős és előremutató volt püspök atyának az ifjúsági- és a cigánypasztoráció területén végzett munkássága is. Szónokként igazi tanító volt, sőt máig az; elmélyült, az Isten igéjét annak legbensőbb magjáig feltáró szentírási elmélkedései léleküdítő beszédekből mára léleküdítő olvasmányokká is lettek. Sokan épülhettek keresztelési, esküvői, temetési prédikációin is. Mindemellett példásan szerény személyes életvitele, a gyermekek, családok felé megmutatkozó szeretete, de mindig virágos erkélye – vagy akár pedáns rendje, kiváló főztje – is tiszteletet váltott ki a környezetében élő papokból, papcsaládokból és a lelkipásztori gondoskodására bízott hívekből egyaránt.

Szocska A. Ábel megyéspüspök, a Nyíregyházi Egyházmegye főpásztora a papság és a hívek nevében is tisztelettel és szeretettel köszöni meg dr. Keresztes Szilárd püspök atyának az egyházmegyéért végzett áldozatos munkáját, és hálája s elismerése jeléül az egyházmegye kitüntetésében, a Szent Miklós-díjban részesíti.

Fotó: P. Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye

Nyíregyházi Egyházmegye