A Megváltó születését ünnepeljük

„Hiába szőtök terveket: úgyis meghiúsul. Hasztalan hoztok határozatot: nem valósul meg. Mert velünk az Isten.” (Iz 10,8)

I. Gyula pápa (~280-352), amikor 350-ben december 25-ét Jézus test szerinti születésének ünnepnapjává nyilvánította, megerősítette korának, valamint az eljövendő nemzedékek keresztényeit is abban a hitvallásban, amely megvallja nemcsak Isten mindenkori jelenvalóságát a világban, hanem azt is, hogy az „idők teljességében” Isten fia, a Megváltó emberi testben küldetett el a világba kibékíteni az elesett embert az ő Istenével.

A Megváltó születését sokáig csak a templomokban ünnepelték. Az Osztrák-Magyar Monarchia utódállamaiban a mai napig az egyetlen éjjel bemutatott katolikus szertartás: a hagyományos éjféli szentmise Karácsony szent napján. Az évszázadok során különböző szokások kapcsolódtak még az ünnephez, mint a betlehem készítés, a karácsonyfa-állítás, a pásztorjáték, regölés, kántálás, mendikálás, ostyatörés.

Az első betlehemet Assisi Szent Ferenc állította fel 1223-ban, az itáliai Greccio templomában (1Cel XXX). „Az odaérkező emberek újult örömmel örültek a titok megismétlődésének” (…) és a „kisded Jézus, aki sokak szívében egészen feledésbe merült; most Isten kegyelméből szolgájának, Szent Ferencnek segítségével megint életre támadt, és kitörölhetetlenül mélyen belevésődött az emberek emlékezetébe”.

A karácsonyfa Isten ajándékozó szeretetének szimbóluma. Először a XVI. században a német evangélikusok állítottak karácsonyfát otthonaikban. Örökzöldje az örökkévalóságra, háromszög-formája a Szentháromságra utal, ágai a keresztet idézik. A karácsonyfa gyertyái a született Világosságnak, díszei pedig az örök dicsőségnek jelei. A fa tetején a karácsonyi csillag azt fejezi ki, hogy a karácsonyfát állító ember otthona ugyanaz a betlehemi barlang, amely fölött megáll az újszülött Jézusra mutató csillag.

December 25-e, Karácsony napja a család bensőséges ünnepe. A családtagoktól körülvett karácsonyi asztal a hívő ember számára az oltár jelképe és a család egységének és összetartozásának is szimbóluma.

Az ünnep kiszakít mindannyiunkat a hétköznapokból, tekintetünket örömmel fordítjuk az emberszerető és hűséges Isten felé, aki az idei évben is lehetőséget ad felfedezni Arcának fényét önmagunkban, családjainkban, egyházunkban és társadalmunkban.

Mindenkinek kegyelmekben gazdag karácsonyi ünnepeket és Istentől áldott, boldog új esztendőt kívánunk!

Forrás: MKPK Sajtószolgálat, fotó: P. Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye

Nyíregyházi Egyházmegye