Töltse be életünket a karácsonyi csoda! – ünnep a székesegyházban

Az előző éjjeli nagy esti zsolozsma és éjféli Szent Liturgia örömével, a megszületett Kisdedet dicsőítő énekek kíséretében vonult be a Szent Miklós-székesegyházba karácsony első napján, december 25-én az egyházmegye főpásztora, Szocska A. Ábel püspök és hat paptestvére, dr. Papp Tibor főhelynök, Szabó Tamás pasztorális helynök, a székesegyház parókusa és további szolgálatot teljesítő atyák: Orosz István Mokiosz, Kocsis Dániel, dr. Soltész János, Szabó Bernát Sándor.

Az ünnepi fehér szín, melyet magukra öltöttek liturgikus öltözék gyanánt a szolgálttevők, az isteni gyermek születésének szólt, egy eseménynek, mely egyszerű keretbe foglal egy az ember számára felfoghatatlan eseményt, Isten megtestesülését e földön. Erről beszélt Ábel püspök atya prédikációjában.

„Karácsonyra várva mindannyian, mi felnőttek is, várunk egy kis csodára” – kezdte beszédét.

Aki bekapcsolódott az ünnep előtt az egyház szertartásaiba, azokat az imádság, mint csillag, mely a bölcseket vezette, vitte közelebb karácsonyhoz. Jó cselekedeteinkkel, mint a pásztorok az ajándékaikkal, közeledtünk az ünnepéhez. „S közben reméltük, hogy a mi életünkben is történik egy kisebb csoda.”

A főpásztor egy kortárs szerző karácsonyi történetét idézte fel, mely egy idős, sekrestyés néniről szól, aki egy tanítványa lakásában él. A történet önmagában nem bonyolult, a hatása viszont, amit az olvasóra gyakorol jelentőséggel bír.

A szereplők szeretettel fordulnak a templom és egymás felé, meglátják egymás szükségleteit­; átsugárzik rajta valami, ami követendő példa lehetne számunkra is. „Jó lenne, ha mi is ilyen szeretettel járnánk templomba, ha észrevennénk azt, akinek szüksége van segítségünkre – sorolta.

A karácsonyi születés története ott, Betlehemben szintén ilyen egyszerű: népszámlálást tartanak, egy gyermeket váró házaspár elindul, hogy teljesítse kötelességét. a szülés ideje épp ekkor éri őket, de nincs szállásuk, ezért istállóban születik meg a fiú. De ez a történet évezredeken át rengeteg ember életében volt olyan hatással, hogy megváltoztatta azt. 

Befolyással volt a világra, a világtörténelemre, s miránk is hat: ettől a történettől vezérelve jönnek el olyanok is karácsonykor a templomba, akik talán nem látogatják gyakran a szertartásokat. Ilyenkor próbálják az emberek magukat összeszedni, megbékélni, kiengesztelődni másokkal, próbáljuk a rászorulók életét jobbá tenni – hát nem csoda ez? Tette fel a kérdést.

„Jézus születésének története ekkora hatással van egészen napjainkig mindannyiunk életére: ez karácsony csodája. Mindazok, akik megismerték a születés történetét, az életükben megtapasztalták annak jelentőségét és hatása alatt élnek.”

A hierarcha azzal a kívánsággal zárta prédikációját, hogy „mindenki életét töltse be ez a karácsonyi csoda”.

Az ünnepség végén mindenki olajkenetben, miroválásban részesült.

Szöveg: P. Tóth Nóra, fotó: Balázs Attila/MTI, a közvetítés képernyőfotói

Nyíregyházi Egyházmegye