Ecumenical week of prayer

Már az imaalkalom kezdete előtt megtelt a görögkatolikus Szent Miklós-székesegyház, s érdemes is volt egy pár perccel hamarabb érkezni, hiszen a festés alatt álló falakról, s a rájuk „írt”, immár látványos ikonográfiai programról beszélt bevezetésképpen a székesegyház helyettes lelkésze, Orosz István Mokiosz atya.

Mind a hat keresztény felekezet képviseltette magát mind a hívők mind a lelkipásztorok soraiban, ez utóbbiak közel húsz fővel vonultak be a székesegyházba. 

A minnesotai keresztény testvérek által összeállított tematika alapján a szerda esti evangélium a jézusi boldogságmondások szakasza volt, ez adta a kiindulási alapot az est igehirdetőjének, dr. Fekete Károly debreceni református püspöknek. 

„A boldogmondások hegyét Jézus Krisztus szószékké teszi” – mondta a püspök, hiszen elfoglalja azt a pozíciót, mely a tanítókra volt jellemző. „A mester kiteríti Isten országának látképét. Aki az isten országa felé akar minket vezetni, az pontosan tudja mi vár ott bennünket, milyenné kellene alakulnunk már itt, mi adja azokat a megoldásokat, amelyek egy egészen más élethez vezetnek bennünket.”

A boldogság mindenki számára szubjektív, de hogy a krisztusi értelmezésben mit jelent, abban eligazít minket Máté evangélista görög nyelvű szóhasználata, a makarioi. Ezt fordíthatnánk ugyanis úgy is, hogy az üdvösségesen jobb helyzetben lévők, azok, akiknek igazán jó a sorsuk.

„Ezért a boldogmondások üdvösségmondások. Nem túlvilági jutalomról beszél Jézus, hanem egy látásmódról, melynek már itt és most érvényesülnie kell. Az eljövendő Isten-országából a keresztényeknek itt kell felmutatni valamit.”
A boldogmondásokban az értékek átértékelése zajlik, és Jézus Krisztus belső életrajza, lelkülete rajzolódik ki. Három boldogmondást emelt ki a főpásztor a nyolcból.

1. Boldogok a szelídek, mert ők öröklik a földet.

Jézus is mondta magáról, mert én szelíd és alázatos vagyok. „A szelídek, őreá emlékeztetnek, aki támasza a gyöngének, vigasza a vesztesnek és társa a magányosnak.”

Ahogyan Krisztusnak a fondorlatos farizeusok között kellett megmutatnia szelídségét, úgy nekünk is 

„itt a fölödön kell bizonyítanunk a szelídséget, hiszen ide teremtett bennünket a Jóisten. Arra alkotta az Isten a Földet, hogy ez legyen az otthona a szeretetének, s azért jött el egyszülött fiával, hogy újra megszentelje az agresszióval, erőszakkal beszennyezett világot. Az emberszelidítő Úr más mintát adott nekünk. A tőle elvadult embervilágot az ő mintájára tudjuk újra megérinteni, azáltal, ha a szelídség misszióját végezzük.”

Az embert az elégedetlenség sarkallja erőszakra. De akiknek van örökségtudatuk, hogy itt éljék meg az Isten országának rendjét, azok maradhatnak szelídek és Istenre hagyatkozók.

2. Boldogok az irgalmasok, mert ők irgalmasságot nyernek.

A mennyei gazda példabeszédét elevenítette fel, melyben az irgalmasság és irgalmatlanság feszül egymásnak.

„Szomorú példák igazolják, mennyire nem tanul az ember. Sokszor azok válnak irgalmatlanokká, akivel nagy irgalmasságot gyakoroltak” – összegezte az elmondottak alapján.

„De Isten ebben is hosszútűrő, ad nekünk idő, alkalmat az irgalmasság gyakorlására. Csak használjuk ki, mert az idő egyszer mindnyájyunknak le fog járni. Az irgalmasság a szeretet gyakorlati kivitelezése.”

Az irgalmasság annyit ér, amennyit gyakorlunk belőle. Ez nem egy fogalom, mert Krisztus azt akarja, hogy mi legyünk az kinyújtott irgalmas keze. Rajunk keresztül akarja kitölteni irgalmasságát mindenfelé.

„Mivel a keresztény ember Isten irgalmasságából él, ezért nekünk az irgalmasság a küldetésünk.”

3. Boldogok a tiszta szívűek, mert ők meglátják Istent.

„Boldog, aki szembesül az Isten tisztaságával. – hangzottak dr. Fekete Károly szavai. Isten jelenlétében le kell hullnia minden szentségtelenségnek, lefoszlik minden tisztátalanság”

Egy új Istenkapcsolatról, egy új látásmódról szóltak az által felidézett bibliai szakaszok, zsoltárrészletek is. „Jézus Krisztus testté lételében Isten megtisztító szeretete jött el közénk. S a tiszta szív erkölcsi tisztaságot tud teremni bennünk” – hangoztatta a püspök.

Az ökumenikus imahét ebben az éveben is nyolc napon keresztül zajlott Nyíregyházán, a záró imaalkalmat az Evangélikus Nagytemplomban tartották.

Szöveg és fotó: P. Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye

Nyíregyházi Egyházmegye