„Isten látta, hogy jó” – Teológiai tanári konferenciát tartottak a Pázmány Hittudományi Karán

A konferencián jelen volt Kocsis Fülöp érsek-metropolita, Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök, Marton Zsolt váci megyéspüspök és Beer Miklós emeritus váci megyéspüspök is. A kétnapos rendezvényen nagy számban vettek részt főiskolánk tanári karának tagjai, Gyurkovics Miklós, Görföl Tibor és Dobos András előadást is tartott a témában.

Puskás Attila, a PPKE HTK dékánja megnyitóbeszédében arra emlékeztetett, hogy az Egyháznak nemcsak felelőssége, de hatása is van az emberi magatartásra, így arra is, hogy az ember hogyan viszonyul a teremtett világhoz. A konferencia ökumenikus igénnyel szeretné vizsgálni a teremtésvédelem témáját, elsősorban Ferenc pápa Laudato si’ kezdetű enciklikájára alapozva. Ha igaz az, hogy egyedül senki sem mentheti meg önmagát, akkor az is igaz, hogy egyedül nem menthetjük meg a világot, csak a teremtő Istennel összhangban.

Gyurkovics Miklós előadásában azt vizsgálta, hogyan jutottak el a patrisztikus szerzők a teremtés szépségétől a Teremtő felé. Az egyházatyák az ókori filozófusok gondolatai mellett a Szentírásra támaszkodtak. Arra igyekeztek választ kapni, hogy miként tükröződik vissza a teremtő a teremtményekben. Alexandriai Philón a világot Isten második árnyékképének tartotta, az első volt a logosz. Szent Jusztinosz szerint az örök Isten a formátlan anyagból hozta létre a világot, mely az emberi élet Istennek tetsző megélésének legalkalmasabb közege. Szent Iréneusz úgy látta, hogy a teremtett természet valamiképp kinyilatkoztatja Istent, bár nem olyan világosan, mint a Szentírás. Alexandriai Szent Kelemen szerint a természet az ember helyes istenkapcsolatának tanítója. Az igaz keresztény szereti a világot, és általa teremtőjét is. Az atyák szerint a kozmosz Krisztusnak köszönhetően teljesen istenközpontú, ugyanakkor emberközpontú is.

Előadásában Görföl Tibor a széles körben "zöld patriarchaként" ismert Bartholomaiosz gyakorlati erőfeszítéseit, azok teológiai előzményeit és teológiai következményeit mutatta be. Hangsúlyozta, hogy a koronavírus-járványhoz hasonlóan az ökológiai válság, főként az éghajlatváltozás kérdése nagyban megosztja az ortodox keresztényeket, s ezért nem egyszerű beszélni a kérdésről. Ugyanakkor Bartholomaiosz patriarcha már 1997-ben teológiai értelemben vett bűnnek nevezte a környezetnek okozott kárt, s ehhez olyan teológusok munkásságára is tudott támaszkodni, mint Philip Sherrard, aki azt vizsgálta, vajon van-e felelőssége a keresztény hagyománynak az ökológiai válság kialakulásában. Joánnisz (Ziziúlasz) metropolita, aki már az 1990-es évektől jelentős figyelmet szentel az ökológiai kérdésnek, Görföl Tibor szerint elsősorban egy eucharisztikus kozmológia és egy papi-liturgikus emberkép kidolgozásával kíván hozzájárulni a környezeti válság kezeléséhez.

Dobos András A teremtés a bizánci rítus nagy euchologikus imáinak fényébencímű előadásának bevezetésében kifejtette, hogy a teremtés bemutatásának lehetőségeit a bizánci liturgikus teológiában lehetséges különböző témakörök vagy akár a különböző típusú istentiszteletek alapján is vizsgálni, melyeknek forrásai az euchologikus imák és a himnográfia.

A bizánci egyház három nagy eucharisztikus imájának bemutatásával, illetve a vízszentelés és a templomszentelés szertartását elemezve összegzésként elmondta, hogy egyes formulák csupán megismétlik az ószövetségi motívumokat. A megtestesülés által hozott többletet az imák különféle fogalmakkal fejezik ki (megtisztulás, megújulás, beteljesedés, tökéletesedés), és a liturgikus szövegek a teremtést kizárólag az emberrel való összefüggésben tárgyalják.

Forrás: Magyar Kurír, SzAHGKF, fotó: Merényi Zita/Magyar Kurír, Vándor Ilka

Nyíregyházi Egyházmegye