„Mi köze Jézusnak a forradalomhoz? Így is fel lehetne tenni a kérdést, mert valóban kérdés, hogy keresztény emberként lehet-e tiszta szívvel forradalmat ünnepelni, ami konfliktustól, vértől, haláltól van átitatva?” – Molnár Zoltán örökösföldi parókus atya gondolatai.
Nyilván, aki a forradalmi hősökre emlékezik, nem az erőszakot éljenzi, ez teljesen természetes.
Mit ünneplünk tehát?
Az elnyomással, kizsákmányolással, megfélemlítéssel szembeni kiállást!
Jézus nem egyszerűen elszenvedte a keresztet, mert ezt úgy is lehetne érteni, hogy pórul járt a hatalommal szemben, kénytelenül meg kellett halnia. Sokkal inkább arról van szó, hogy Ő végig, egész földi élete alatt kiállt a felebaráti szeretet, az igazságosság, Isten igaz beszéde mellett.Sőt!!! Ő, mint Isten világba kimondott szava, Igéje, miközben világosságot gyújtott sok ezer ember szívében, egyúttal lerántotta a leplet minden szeretetlenségről és visszaélésről.
Ezért gyűlölték Őt kora hatalmasságai. Amikor ellenfelei dűlőre akarták vinni a kérdést, a halállal szembe nézve sem hátrált meg. Az Ő kereszthalálát úgy is lehet értelmezni, mint végső választ a szeretetlenségre és igazságtalanságra, hiszen szeretetből vállalta, elvállalta.
De bármennyire is a szeretet az Ő válasza, az mégiscsak a konfliktus felvállalása, kiállás valamiért! Jézus kiállása a maga helyzetében a legalkalmasabb eszköz volt arra, hogy a lehető legtöbb embert nyerjen meg a Szeretetnek!
Van, aki minden áron békét akar, vagy legalább is a fegyverek nyugvását a nagyvilágban, de egészen kis közösségekben, a házasságban, családban is. Nos, Jézus minden áron szeretetet akar, s milyen nagy a különbség!
Igazán béke a nagyvilágban és a mi saját kicsiny világainkban is csak akkor lesz, ha ott van szeretet, és nyomában igazságosság, ha mindenki szükségletei, érzékenységei, kérései számítanak, ha tudunk ezekről nyíltan beszélni.
A béke magától jön, ha megéljük és másoknak is odanyújtjuk ezeket. Ez nem mindig könnyű, olykor forradalmárnak kell lenni egy megcsontosodott, rosszul működő rendszerben!
A konfliktusokat fel kell vállalni, de nem akárhogyan!
Jézus módján bátorsággal, és leginkább úgy, hogy az adott helyzetben a lehető legtöbb embert nyerjünk meg a Szeretetnek!
Molnár Zoltán