Érintő – vasárnapi gondolatok dr. Mosolygó Marcell atyával

A nagyböjt végén két napra ünnepi fehérbe öltözik a templom, az egyház ünnepli Lázárt, akit Jézus feltámasztott, és ünnepli Krisztust, aki, mint király vonult be Jeruzsálembe. A negyven napos böjt véget ért, kezdődik az esztendő legszebb, legfontosabb hete, amikor Egyházunk csodálatos szertartásokkal kapcsol be Megváltásunk ünneplésébe.

Engedtessék meg nekem, hogy ma csak a betániai vacsora-jelenetről szóljak, és csak a szolgálatokat emeljem ki. Mert a vacsora minden megnevezett szereplője valamiképpen szolgál. S úgy találom, hogy ezek a szolgálatok, tipikus szolgálatok. S mivel tanítványságunk egyik lényeges mozzanata a szolgálat, jó, ha szemügyre vesszük a különböző szolgálati lehetőségeket, de így is mondhatnám: karizmákat, lelki ajándékokat, hogyan is lehet Krisztusnak szolgálni, vagy Krisztus körül forgolódni. Mert egy biztos: szolgálat nélkül nincs tanítványság. Egyház-tagság lehetséges, vallásos ember is lehet valaki szolgálat nélkül, még egy közösség tagja is, de Jézus tanítványa csak szolgáló ember lehet. Nos nézzük a betániai szolgálókat: 

1. Márta fölszolgált. Most már nem áll oda Jézus elé, hogy „mond a nővéremnek, hogy segítsen!” Márta már tud úgy szolgálni, hogy füle ott van Jézusnál, s már megtanulta, hogy ha Jézus jön, akkor mindent annyira előre el kell készíteni, hogy hallgatni tudjam, amit mond, és közben el tudjam végezni a dolgomat. Ez az, ami legtöbbünk érlelődésének gyümölcse: megtanulunk úgy szolgálni, hogy közben a fülünk ott tud lenni Jézusnál. És Ő hálás tud lenni ezért a szeretetért, ami nagyon figyelmes tud lenni, aminek előre látónak kell lennie, mert esetleg hetekkel kell előre gondolni, hogy majd akkor, amikor az a perc jön, készen legyen minden.  Egy jó háziasszony így készül a húsvétra: „Ezzel készen kell lennem nagycsütörtökre, amazzal nagyszombatra, hogy vasárnapra mindent előkészítsek, hogy akkor már tényleg egy-két mozdulat és …minden helyére kerüljön a pászkás kosárba.” És a szíve tud figyelni a Megváltóra.                        

Van ilyen Márta-szolgálat, s ha már nincs, csak akkor tudjuk meg, hogy mennyire hiányzik. Olyan boldogan mutatta be évvégén Ábel püspök ezeket a szolgálatokat egyházmegyénkben oktatási – nevelési, szociális - családvédelmi intézményeinkben, melyek az elmúlt évtizedben indulhattak újra. Legyenek áldottak azok, akik vállalják és vállalták a Márta-szolgálatát, mert nekik ez adatott.

2. Mária szolgálatában van valami meghökkentő, valami egyszeri, megismételhetetlen, amit csak egy szent pillanat sugallhat valakinek. Valami olyan, hogyha ezt meg nem teszem, beleszakad a szívem. Egy csúnya idegen szóval: muszáj. Egy alabástrom szelencényi tiszta nárdus olajat önt Jézus lábaira, amelynek az értékét azóta kiszámították, és kiderült, hogy egy akkor élő napszámos évi keresetének felel meg. Nos ezt a tiszta és hamisítatlan (pisztikosz) olajat önti Jézus lábaira, kicsorduló hálával minden bizonnyal Lázár miatt, s olyasmit tesz, amit zsidó nő nem tenne meg, csak ilyen szent esztelenséggel. Kibontja haját, és azzal törli meg Jézus lábait. (Tudniillik akkor a zsidó nők nem járhattak kibontott hajjal.) Igen, ez valami meghökkentő, egyszerű muszáj-pillanat, amikor úgy érzi valaki, nem teheti meg, hogy ne tegye azt, amit tennie kell, mert megszakad a szíve. Igy csókolta meg a kivégzett Damjanich kezét, kivégzése előtt Vécsey, így indulhatott el Albert Schweitzer Afrikába, és sorolhatnám. Annyi biztos, hogy Mária cselekedetének olyan illata volt, hogy betöltötte az egész házat, sőt minden bizonnyal még Jézus keresztje is illatos lehetett a nárdus olajától, hiszen azt mondják, hogy akit azzal egyszer megkennek, azon hónapokig érezni az illatát. De nem ez a lényeg. Hanem az, amit Jézus maga mond. Hogy olyasmit cselekszik Mária, amit maga sem tud, csak Isten és Jézus. Halálára keni fel a halálra készülő Jézust. Ahogy Kaifás akarata ellenére prófétál és igazat mond, ha ő nem is igazán gondolja, úgy Mária Isten ihletésére előre megkeni a halálra ítélt testet, mint ahogy ez akkor a zsidó halottaknál szokás volt.
3. A harmadik „szolgálat” Lázáré. Aki tudja, hogy „nekem a természet rendje szerint most már körülbelül két hete halottnak kellene lennem a sírban. És élek! Neki köszönhetem! Neki, aki most itt van, és nem fitogtatja ezt. Nem arról beszél ezen a vacsorán, hogy látod mit tettem veled, mire voltam képes?! Hanem beszél a mennyek országáról, ahol élet van. Belőle fakadó élet van. Lázár egész különlegesen érti, amit Jézus mond. Amit a többiek még csak sejtenek: mi az, hogy Ő az élet forrása. Lázár némaságával, és azzal szolgál, hogy hagyta, hogy Jézus szolgáljon neki. Hiszen Jézus mondta: „Nem azért jöttem, hogy nekem szolgáljanak, hanem hogy én szolgáljak nekik”. Mindig vannak és lesznek, akiknek az a szolgálatuk, hogy elfogadják Jézus szolgálatát rajtam, rajtad, vagy valakin keresztül. Mert rászorulnak, és nem tehetnek mást. Gondoljuk a csecsemőkre, gyerekekre, szegényeinkre, fogyatékos otthonainkban élőkre, és a világon élő sok éhezőre.
4. Júdás is szolgál a maga módján. Ő így szól? – „Miért nem adják el ezt a kenetet 300 dénárért és miért nem adják a szegényeknek?” – Ugye milyen szépen hangzik? Milyen humánusan, mennyivel értékesebb ez a javaslat, mint Mária pazarlása? – Milyen szociálisan? – mondhatnánk. Hiszen ő az egyetlen, aki a szegények barátja. - De János leleplezi: „Ezt pedig nem azért mondta, mintha a szegényekre volna gondja, hanem mivel tolvaj volt és az erszény nála állott és amit abba adtak ellopkodta.” De ez Júdás speciális esete. Ennek ellenére egy típus képviselője: a mintha keresztényeké. Akinek javaslata mindig úgy tűnik, mintha igen értelmes, igen okos, bölcs, szociális, modern, környezetbarát, gendersemleges volna: ”Ne neveld gyermekedet hazafiasnak, mert a kozmopolitáké a jövő!” „Ne járj templomba, mert árt a karrierednek!” „Ne bajlódj gyermekneveléssel, mert minden újszülött szennyezi a földet!” És hány és hány „jó tanács” hangzik el szerte a világon a sok médiában naponta, és úgy hangzik el, mintha az valóban jó tanács volna, de ahogy Júdás később lelepleződik, ha nem is mindig, de gyakran kiderül ezekről a mintha jó tanácsokról is, talán évek vagy évtizedek múlva, hogy nem is voltak olyan jó tanácsok.
5. De Jézus is szolgál. Ez a szolgálat már három éve tart, most csúcsához közeledik. Hiszen Mária meg is kente halálára nézve. Megkezdődött a nagy áldozat, amit a próféták megjövendöltek. Értünk, helyettünk miattunk. Jézus már feltartóztathatatlanul és tudatosan útban van keresztje felé, hat nap múlva már azon fog függeni, ahol minden szolgálatok szolgálata elvégződik majd, az egész világért.                         

Az elmélkedést meghallgathatja dr. Mosolygó Marcell atyától podcast csatornánkon ERRE a linkre kattintva!  

Szöveg: dr. Mosolygó Marcell, fotó: P. Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye

Nyíregyházi Egyházmegye