A mag, amit elvetett nem esett útszélre, sem sziklára – ünnepek Csedregen

Bár még van egy kis idő a tényleges dátumig, az egyházközség parókusa, Szemák Miklós úgy gondolta méltó kezdés lehet az emlékezésre, ha a Csedregről származó, idén 50 éve pappá szentelt atyát, a földieper hazájába invitálja aranymisére. Az ünnepi Szent Liturgiára és az együtt ünneplésre az esperesség papjai is eljöttek –Zelicskovics József, Kudla György, Stan Zsolt, Kozsán István, Simon István –, hogy megköszönjék és tisztelettel adózzanak paptestvérüknek, akinek főesperessége idején nem kis erőfeszítésébe került érdemlegesen közbenjárni annak idején, hogy mindannyian eljuthattak magyar nyelven tanulni teológiát Nyíregyházára.

Jelen volt még a helyi római katolikus plébános Fanea József, Elek Arnold Zoltán halmi református lelkész, valamint az ugyancsak csedregi származású nagybányai római katolikus esperes Szmutku Róbert, aki magával hozta a szárnyai alá bízott és szociális évét végző miskolci egyházmegyés görögkatolikus papnövendéket, Lakatos Zsoltot is.

A templomot megtöltő hívek között a csedregiek mellett a szomszédos Kökényesdről, de Szatmárnémetiből és Nagypeleskéről is érkeztek szép számmal. Utóbbiból a Szent Anna Nőszövetség tagjai ikonukat is elhozták, hogy a körmenetben vállukon hordozva még emelkedettebbé tegyék az ünneplést. 

A búcsúünnepi Szent Liturgia szentbeszédében ifj. Pallai Béla nagypeleskei parókus a jelen hármas ünnep vezérfonalát követve vont párhuzamot a húsvéti és a negyven napra rákövetkező események között. A szentsírnál hallott angyali szózat és a mennybemenetelkor megjelenő angyalok kérdésére válaszolva, a felmagasztalás és felemelkedés gondolatának alapjául szolgáló zsoltárverseket magyarázta, s végül személyes élményeit felhasználva méltatta édesapját, aki 73 évesen, abban a templomban mutathatott be aranymisét, ahol az ő édesapja 17 évig szolgált parókusként, mindaddig amíg a kommunizmus időszaka illegalitásba nem kényszerítette a görögkatolikusokat.

Kihangsúlyozta, hogy a mag, amit elvetett nem esett útszélre, sem sziklára, hanem jó termőföldbe, ahol meggyökerezett, szárba szökkent és megfelelő időben bő termést hozott, s hány és hány papi hivatást eredményezett, hisz idén is ketten készülnek Csedregről papnövendéknek. A parókia melletti udvaron álló „vén eperfa”, is helyett kapott a visszaemlékezésben, amihez Máté Péter dalszövegét és egy másik közismert éneket említve kapcsolta össze a hazatérés és az édesanya szerepét, utalva a templomban őrzött máriapócsi Istenszülő ikon másolatának ikonjára, amely mindig a hívek eszébe juttatja az égi gondoskodást. Erre az aranymisésnek, a csedregi búcsúünnepre összegyűlt híveknek egyaránt folyamatosan szüksége van, hogy elmondhassák: „Anyám mondj el értem egy imát”.

A Szent Liturgia végén köszöntők következtek, a papnövendéknek készülő Berecki Dániel verset szavalt, a helyi parókus pedig a templomot ábrázoló grafikát ajándékozott az ünnepeltnek, amit Tillinger István festőművész, grafikus készített külön erre az alkalomra.  Ez után következett a szokásos körmenet, majd miroválás, antidórosztás, és – május lévén – a Paraklisz, ami alatt az aranymiséjét ünneplő emlék-ikonképeket osztott az őt köszöntő híveknek.

Szöveg: Pallai Béla, fotó: Lakatos Zsolt és Berecki Dániel

Nyíregyházi Egyházmegye