Spiritual balm at all times

„Midőn a Magasságbeli összezavarta a nyelveket, akkor szétszórta a nemzeteket; midőn pedig a tüzes nyelveket osztotta szét mindenkit egyesülésre hívott, hogy összhangzólag dicsőítsük a legszentebb Lelket.” Miért?

Vegyük a Szentlelket, hogy ne legyünk értelmetlenek.

A toronyépítők egyszer csak nem értik meg egymás szavát. Akik együtt kezdték, most egymás ellen fordulnak. A munkahelyből harctér, az épületből romhalmaz lesz. Ennek ellenkezője a Pünkösd. Péter apostol arámul beszél, és mindenki a saját anyanyelvén érti. Szétszóródás helyébe egység, zavar helyébe megértés lép. Újra éled a remény és a jövő. A romok helyébe új világ épül. A Szentlélek szétszakítja a szűk korlátokat: nyelvek, fajok, osztályok és nemzedékek megértik egymást. Ettől kezdve egyetlen fontos kérdés sem marad válasz nélkül. Azt mondja az Írás, hogy a Szentlélek „elvezet a teljes igazságra”, hogy „mindenre megtanít” és „mindenre emlékeztet”, amire Jézus tanított. Akit a Szentlélek tanít, az tudja az élet értelmét, a szenvedés szerepét és a kereszt titkát.

Körülöttünk a világ telve hangzavarral és ellentmondásokkal. A politikusok tárgyalnak és a dolgok mégsem mennek előre. Vannak szavak és vannak fülek, csak megértés nincsen, mert a Szentlélek nincs közöttük. A szavaknak, fogalmaknak ideológiai szándékkal más jelentést adnak, meghamisítják az eredeti értelmét. pl. férfi, nő, család, jogállamiság, migráns ... stb. A probléma nem akusztikai, hanem bábeli! Nem hiszik, nem igénylik, nem kérik a Szentlelket.

A világ zűrzavarában nekünk kell pünkösdi néppé lennünk, telve igazsággal és Szentlélekkel, telve kölcsönös megértéssel és figyelemmel.

Összhangzóan dicsőítsük a legszentebb Lelket, hogy ne legyünk lélektelenek.

Miből tevődik össze emberi világunk? Anyagból és szellemből. A matéria a nyersanyag, belőle a szellem gépeket fejleszt, műszereket konstruál, épületet emel és civilizációt teremt. Lesz könyvtár és színház, kórház és üzem, iskola és kaszárnya. Ha bemegyünk egy városba mit találunk? Autók robognak, gépek dübörögnek, emberek nyüzsögnek. Itt tanulnak, ott meg szórakoznak. Igaz, hogy nagy az infláció, de telve vannak a polcok árukkal, a nagy bevásárló központokban zene árad. Szinte elszédülünk a dolgok sokféleségétől. Csak a Media Markt-ban 58 féle televíziót számoltam. Egy idő után mégis hiányérzetünk támad. De hiszen anyag van bőven, szellemben sincs hiány – virágzik a tudomány és művészet. – Hát akkor mi hiányzik? – A lélek. Épületek hosszú sora egymás mellett, rengeteg vas és beton van beléjük építve, de lélektelenek. Kórházak telve betegekkel és a gyógyszerek garmadával, de keresni kell a lelkes gyógyítót. Évente egyre kevesebb gyerek kezdi az iskolát, és kisebbségben vannak, akik hittanra járnának, ne erkölcsórára. Családok egyre szebb otthonokban laknak, stílbútorral és vegyes meghajtású kocsival, csak éppen a lélek hiányzik belőlük.A társadalom telve adminisztrációval, hivatalokkal, a szolgáltatóknál való ügyintézéskor mégis úgy érzem magam, mint hangyabolyban, nem találom a lelket. Az egész olyan, mint a madár szárny nélkül, mint a hajó motor nélkül, mint az óra rugó nélkül. Jézus tudja, hogy nem elég az anyag és a szellem, ezért küldi a Szentlelket, hogy ne legyünk lélektelenek.

Melegség, mosoly, érdeklődés, tapintat, figyelem, kedvesség, készség, hála és tisztelet áradjon belőlünk.

Vegyük a Szentlelket, hogy ne legyünk szeretetlenek.

Manitoba királyról van elnevezve Kanada egyik tartománya. Erről a királyról jegyezték fel, hogy az év egy meghatározott napján követeket küldött szerte az országba. A királyi tűzhelynél meggyújtották fáklyájukat és vele lobbantották lángra mindenfelé a családi tűzhelyeket. Ez a pünkösd ünnepe. A mennyei hajlékból száll le a Szentlélek tüzes lángok formájában és fölgyújtja hívei szívében a szeretet tüzét. Vannak bennünk másfajta tüzek is:

A gőg lángjai, melyek kínozzák és bekormozzák lelkünket, keserű füstje megzavarja látásunkat.

Aztán ott vannak a tisztátalanság tüzei, olyanok, mint a csendben terjedő tetőtűz: lenn a házban nyugodtan alszanak, a fejük fölött már izzanak a gerendák.

Ott sziporkázik a harag tüze, az ingerültség, idegesség, elégedetlenség és fölfortyanás lángjai, melyek között elég a családi béke és fölperzselődik minden barátság.

„Jöjj el, és lakozzál mibennünk Szentlélek,” oltsd ki ezeket a pusztító tüzeket, és gyújtsd föl bennünk a szeretet lángját. „Ne szomorítsátok meg Isten szent Lelkét, amellyel meg vagytok pecsételve” – mondja Pál apostol. (Ef 4,30.) Arra pecsételtek meg bennünket, hogy fáklyák legyünk, fényt és meleget árasszunk. Jöjj Szentlélek, légy világosság az értelmemben, melegség a szívemben, vidámság a kedélyemben, erő az akaratomban és vigasztalás a szenvedésemben.

Jöjj el, és lakozzál mibennünk Szentlélek, tedd személyiségemet vonzóvá, egyéniségemet szeretetre méltóvá, életemet sugárzóvá, hiszen Pál apostol szerint „Isten szeretete van kiöntve a Szentlélek által”. (Róm. 5,5)

Erről a túlcsordulóan kiömlő Lélekről mondta Jézus a sátoros ünnepen: „Aki szomjazik jöjjön hozzám és igyék. Aki hisz bennem, annak szívéből az Írás szavai szerint élővíz forrásai fakadnak.” Ámen.

Az elmélkedést meghallgathatja dr. Mosolygó Marcell atya előadásában IDE kattintva.

Szöveg: dr. Mosolygó Marcell, fotó: P. Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye

Nyíregyházi Egyházmegye