Hodász háromnapos ünnepe

Az első nap megnyitó ünnepségén Kanyó Árpád helyi paróchus mellett – aki az éjjel, nappal és az Egyház kultúrájáról beszélt – Egri Tibor nyírvasvári paróchus, a Nyíregyházi Egyházmegye cigánypasztorációs referense köszöntötte a szép számmal egybegyűlteket, és a hagyomány szeretetéről szólt, melyet csak „ismerve” lehet igazán „szeretni”. Lakatos Sándor, a Hagyományok Háza vezetője cigány nyelven köszöntötte a megnyitó résztvevőit, és beszélt arról, hogy az a népcsoport, melynek nincs kultúrája, a mai világban talajtalanná válik; nekünk pedig bátran fel kell vállalnunk, és élni a saját kultúránkat.

A megnyitó beszédeket követően sor került a fotó- és egyéb történeti dokumentumok kiállításának megnyitására. A Hodászi Angyalok Kertje Görögkatolikus Óvoda – a szorgos óvodapedagógusok felkészítésének dicséretét is jelentve – versekkel és énekkel örvendeztette meg a hallgatóságot. Fülpösdarócról a napi előadások között elsőként Kovács Lászlóné, a Panoráma Világklub Szamos-vidéki elnöke számolt be a klub tevékenységéről, és ízelítőt adott a magyar kultúra népi énekeiből. Géberjénből – a község vezetőjének kíséretében – hamarosan megérkezett az Ezüstfény nyugdíjas csoport, majd a Gabrien Néptánc- és Hagyományőrző Egyesület, akik szatmári és királysági táncokat mutattak be, majd közös tánc következett a helyiekkel. A péntek délutánt magyar gasztronómiai bemutató is színezte a Sója Miklós Szociális Otthon és Családok Átmeneti Otthona „Házi segítség nyújtó szolgálata” dolgozói jóvoltából.

Mindkét éjszaka folyamatosan megtekinthetők voltak az óvoda tetőterének konferenciatermében kiállított alkotások, és jó néhányan kedvet is kaptak az éjszakai látogatáshoz.

A szombati nap a helyi roma kultúra bemutatásáról szólt. Egész nap főzőverseny zajlott, és a délelőttöt Szocska A. Ábel OSBM, a Nyíregyházi Egyházmegye apostoli kormányzójának személyes jelenléte is emlékezetessé tette, aki elismerően szólt egyházközségünk múlt és jelenbeli cigánypasztorációs fáradozásáról.

 A lóvásár során helyi lókupecek mutatták be az adás-vétel ősi kultúráját. Az „Aprók táncát” együttműködő partnereink csoportjainak zenés-táncos műsora követte: a nyírvasvári csoport botolós betyár táncot, a kántorjánosi „Tudás Háza” pedig helyi táncokat adott elő. Ez sem „hagyományos”, „mindennapi tánc-előadás” volt, sem muzsikájában, sem tánclépéseiben, de minden egyes mozzanata a régi gyökerekből táplálkozott, a múlt őszinte tiszteletével rajzolta meg az életben betöltött helyét és értékeit, ábrázolva – saját dalokkal, mozdulatokkal, sajátos formanyelvvel – egy közösség sokdimenziós érzelmi kötődéseit a maga kultúrájához. A háromnapos rendezvénysorozat egyben köszönet is: hogy elmondhassuk, milyen jó elődeink útján járni; hogy elmesélhessük, milyen hihetetlen értékeket hagytak maguk után nekünk örökségül, amit nekünk megélni és továbbadni kell. Az előadásokkal azt akartuk megmutatni, hogy jól megfér egymás mellett a fájdalom a szépséggel, a sírás a jókedvvel – és elférünk mi is saját magunkkal, békében a kultúránkkal és értékeinkkel, nyitottságunkkal a nemzetek között.

            Délután jelmezbe bújt gyermekek és felnőttek farsangja űzte a telet, és az egyházközségi felajánlások mellett a legjobbak a Roma Nemzetiségi Önkormányzat ajándékát is átvehették. A mulatságot az éj közeledtével mese-est és cigány eredetmondák felolvasása zárta. Sőt, akik nem fáradtak el – Tanodás gyermekeink közül is szép számmal – még a nyíregyházi Continental Arénában megrendezett Metropóliai Farsangi Bálon is példás módon képviselték egyházközségünket.

A harmadik nap egyik fő eseménye a Mennybemenetel templomban cigány nyelven végzett görögkatolikus Szent Liturgia volt. Paróchus atya a tékozló fiú kultúrához való viszonyulásáról adott tanítást. A délutánt a „Színezd át a világot Mámi rózsás kendőjére” kulturális program színesítette, a vállalkozó kedvű gyermekek pedig még arcfestésben is részt vehettek. A három napot lezáró ünnepség köszönő és tanulságokat levonó beszédei után rendezvényünket cigány táncház zárta.

A helyi egyházközség 72 órán át folyamatosan dolgozó kezei, és a jószándékú támogatók mellett köszönettel tartozunk együttműködő partnereinknek és a fáradságot nem ismerő önkénteseknek és dolgozóinknak: a Nyíregyházi Egyházmegyének és a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskolának, a Boldog Ceferino Intézetnek, a Nyírvasvári és Kántorjánosi Görögkatolikus Egyházközségeknek, a Hodászon működő önkormányzatoknak, a köz- és egyházi intézményeknek, a fülpösdaróci agéberjéni csoportoknak, a Sója Miklós Szociális Otthon és CSAO „házi segítségnyújtó szolgálatának, a UNIO-REAL-BAU Kft.-nek, Lakatos Gusztávnak.

A több sokszínű kiállítás március 15-ig hétköznapokon 9.00-15.00 között továbbra is megtekinthetők. Szeretettel várjuk a tisztelt érdeklődőket!

Köszönettel a három nap élményeiért:

                Kanyó Árpád parókus és Lakatos Sándor a „Hagyományok Háza” vezetője

Nyíregyházi Egyházmegye