Miért Akrofeszt? Mert a görög nyelvben az akro határt jelent. Idén is igyekeztek különböző szakterületekről, élethelyzetekből meghívni embereket, hogy több szemszögből megközelítve beszéljenek hitükről, élettapasztalataikról, de a közös határ minden esetben az Isten. Nem utolsó sorban a rendezvény helyszíne az Akropolisz Szabadtéri Színpad.
Az idei Akrofeszt előkészítője a jövő évi egyházmegye centenáriumának jubileumi találkozójára, ahogyan a rendezvény főszervezője és házigazdája, Salai Szabolcs atya köszöntő beszédében erre is utalt a sok hasznos gyakorlati információ mellett.
A rendezvényen a személyes találkozás kapott hangsúlyt. Nemcsak az atyáktól, hanem a kortársaktól is hallhattak példát és megerősítést a fiatalok, hogyan lehet a lelki életükben fejlődni. Mindezek mellett koncert, táncház várta az érdeklődőket.
Az egész napos program első észében a nap mottóját a „mustármagnyi hit” témáját járta körbe a közel 200 fiatal, akik szerte a metropóliából, Edelénytől, Miskolcon át, Sátoraljaújhelyig, valamint Budapestről, Nyíregyházáról és Debrecenből érkeztek.
A rendezvényt Makkai László atya, egyházmegyénk egyetemi lelkésze és a rendezvény helyszínéül szolgáló Görögkatolikus Felsőoktatási és Kulturális Diákotthon igazgatója nyitotta meg, biztatva a fiatalokat a nyitottságra, hogy bátran ismerkedjenek egymással és kerüljenek közelebb a jó Istenhez, aki mindenkit személyválogatás nélkül egyaránt vár.
A „Rád találtam” fiatalokból álló, evangelizációs csoport Zalaegerszegről érkezett a minifesztiválra, akik több ilyen ifjúsági találkozón vettek már részt. Ezzel a tapasztalattal jöttek el hozzánk is, hogy tanúságtételükkel, zenéjükkel, dicsőítéssel, közelebb vigyenek minket lelkünk legmélyebb vágyához: hogy az Istenre rátalálva, Vele együtt legyünk. Az énekes részek között Galambvári Sára, a Fráter György Katolikus Gimnázium tanulója tett tanúságot erről az Istenre való rátalálásról, arról, hogyan is zajlott/zajlik ez az ő életében.
Majd Holló András, kerekesszékes tánctanár beszélt élete nehéz pillanatairól, elmesélte balesetének körülményeit, és mindent, ami ezután várt rá. Hallhattunk arról is, hogyan volt jelen Isten élete minden pillanatában. A fiatalok lelkében sok mindent elindítottak András gondolatai. Ezt tükrözte a sok-sok kérdés is tanúságtétele végén. Később András táncra is perdítette a kevésbé szégyenlőseket.
A nap további része kisebb csoportokba rendeződve, önismereti és csapatépítő játékokkal folytatódott, mindezen túl a csoportvezetők a nap témáját boncolgató „mélyebb” kérdésekkel is igyekeztek mindenkit szóra bírni. Az egyes csoportokat lelkiatyák, illetve fiatalok vezették, akik a Malka, egyházmegyénk önkéntes és közösségszervező képzésén vettek részt.
A nap lezárása ismét a színpad és a nézőtér lett, ahol már meghitt hangulat volt, s már egymásnak nem ismeretlenként érkeztek vissza a kiscsoportokból a fiatalok. Mindenki kapott egy követ, ami életének nehézségeit, sebeit jelképezte, s egy adott pillanatban a színpadra lehetett ezt letenni. Elcsendesedés és ráhangolódás után, az egyik fiú „megtörte a csendet” és elindult a színpad felé, majd őt követte még egy és még egy fiatal, így ment ez több percen keresztül, amíg mindenki „megszabadulhatott” terheitől.
A nap első részét közös imádság zárta le. A vecsernyére érkező Atanáz püspököt nagy tapssal fogadták a fiatalok, majd kezdetét vette az imádság. A vecsernyén Atanáz atya is beszédet intézett a fiatalokhoz, kérve a Szentlélek kegyelmét a még előttük álló év végi kihívásokhoz, ez után a kötetlen nap után. A vecsernye végén egy száz szemből álló csotkival ajándékozták meg a fiatalok. A száz szem egyházmegyénk, pontosabban az apostoli kormányzóság száz éves fennállását is jelképezi, amit jövőre ünneplünk. Ezzel kérték a fiatalok a püspök atya további imáit a fiatalságért.
A nap második részét egy órás szünet, illetve sátrak látogatása szakította meg. A sátrakban a fiatalok szentírási idézetet húzhattak, majd kaphattak málnás, bodzás, meggyes “lelkifröccsöt” Dudás György atyától vagy csotkit kötni tanulhattak meg Kiss Máté diakónustól, illetve a Szent Damján sátornál tudhattak meg minél többet a tábor szépségeiről és szervezéséről a tábor szervezőjétől, Szemerszki Mihálytól.
Késő délután egy kerekasztal beszélgetésen faggatta Nagy Luca, a rendezvény egyik szervezője Fedor Péter atyát, egyházmegyénk ifjúsági referensét, Dánielfy Gergő, színész, énekes, előadóművészt, és Fogarasi Botondot, a miskolci jezsuita gimnázium öregdiákját, aki maga is, vezetőként, fiatalokkal foglalkozik. A beszélgetés a hit erejének kérdését járta körbe, de szóba került a Ferenc pápával való találkozás is.
Majd Fábry Kornél atya tartott előadást, aki szemléletes, vagy talán inkább gyakorlati példákon keresztül boncolta a hit jelentését. Kornél atya többek között arra is rávilágított, hogy a hit egyfajta bizalom is egyben.
Este pedig az Akrofesztet Dánielfy Gergő és az Utazók fergeteges koncertje zárta.
Köszönet a Miskolci Egyházmegye ifjúsági bizottságának és irodája munkatársának, továbbá a Görögkatolikus Felsőoktatási és Kulturális Diákotthon igazgatójának és munkatársainak, akik mindenben segítették a nap szervezését és lebonyolítását, s támogatták hogy létrejöhessen ez a találkozó, melyről bízunk benne élményekkel, új ismerősökkel, lelkileg gazdagodva tért haza mindenki.
Még több fénykép a GIF közösségi oldalán
