Emlékfa hirdeti Ferenc pápa látogatását a budapesti Rózsák terén

A Rózsák terei templom kertje a városrész pihenőparkja is. Az Árpád-házi Szent Erzsébet-templomhoz és a szomszédos Istenszülő oltalma görögkatolikus templomhoz Ferenc pápa látogatásának két jelentős eseménye kapcsolódik. Április 29-én itt találkozott a szegényekkel, menekültekkel és segítőikkel, valamint a görögkatolikus közösséggel. Ennek emlékére ültettek fát a kertnek abban a részében, ami mellett Ferenc pápa elhaladt a két helyszín között.

Szücs Balázs református lelkész, Erzsébetváros civil- és egyházügyi alpolgármestere köszöntötte a jelenlévőket, köztük Horváth Zoltán protonotárius kanonokot, a terézvárosi Avilai Szent Teréz-templom plébánosát; Nagy Károlyt, a Rózsafüzér királynője-templom esperes-plébánosát; Jaczkó Sándort, az Istenszülő Oltalma templom parókusát, valamint Garaczi Gergelyt, az Árpád-házi Szent Erzsébet-plébánia káplánját. 

Horváth Zoltán beszédében arra emlékeztetett: ahogy egykor elindultak az apostolok, hogy a Jézusba vetett hitet továbbadják az embereknek, úgy jött el Péter apostol utóda, hogy megerősítsen minket a hitünkben. Ahogy Jézus azok felé fordult, akik segítségre szorultak, betegeket gyógyított, szomorúakat vigasztalt, enyhülést ígért azoknak, akik terheket hordoznak, úgy Ferenc pápa a Rózsák terei Árpád-házi Szent Erzsébet-templomban olyanokkal találkozott, akik a mindennapi élet gondjaival küzdenek: hajléktalanokkal, menekültekkel, betegekkel, sérült emberekkel, mindazokkal, akiknek kiemelten szükségük van Jézus erejére, vigasztalására.

„Emlékeztessen minket ez a fa, hogy él az Egyház, él Krisztus, aki életet akar adni” – hangsúlyozta a terézvárosi Avilai Szent Teréz-templom plébánosa.

Jaczkó Sándor úgy fogalmazott: ahogy meg tudunk pihenni egy fa árnyékában, úgy tudnak derűt, megnyugvást adni a Szentatya szavai. „A fa nyitott kapu mellé került, annak szellemében, hogy Ferenc pápa azt kérte tőlünk: váljon Budapest nyitott kapuvá, és lelkünk is váljon nyitottá. Aki itt áthalad az Isten kertje felé, az a mennyország felé is tud haladni” – mondta a parókus.

Szücs Balázs szerint az erzsébetvárosi találkozás Ferenc pápa lelkipásztori útjának egyik legfontosabb állomása volt. „Ferenc pápa arra biztatott, hogy tegyünk fel kérdéseket. A ma feladata, hogy visszataláljunk egymáshoz. Évszázadokon keresztül azon versengtünk, háborúztunk, ki birtokolja az igazságot, ki tudja jobban. Remélem, hogy a 21. században az lesz a kérdés, bennünket birtokol-e az igazság.”

A református lelkész felhívta a figyelmet arra, hogy a religio szó jelentése: újra összekötni. A mitológiában ezt az összeköttetést szimbolizálja a fa, kapcsolatot teremt ég és föld között, így a kapcsolat jelképe, és figyelmeztet, hogy kössük össze magunkat Istennel, embertársainkkal, a teremtett világgal és önmagunkkal. Találjuk meg mindazt, ami összetart bennünket – fogalmazott a Momentum-DK-MSZP-PM-LMP önkormányzati képviselője.

A keresztény ember bátran áld meg hétköznapi tárgyakat; ezzel kiemeli azokat a profán világból a szent felé. A fa az életet szimbolizálja. Az életet, melyet Isten előtt mindig van lehetőség újrakezdeni, másként tenni dolgokat, mint azelőtt; az életet, melyet mindennap közelebb lehet vinni Istenhez – e szavakkal kérte Horváth Zoltán Isten áldását az emlékfára, az alatta elhelyezett, Ferenc pápa látogatását felidéző táblára, majd Szent Erzsébet közbenjárását kérte mindannyiunk életére.

Horváth Zoltán elmondta: nagy gonddal választották ki a fafajtát. Olyat kerestek, amely különbözik a többitől, de mégsem üt el teljesen tőlük.

A helyválasztásban pedig az döntött, hogy Ferenc pápa ezen a kapun ment át a görögkatolikus imádságra.

Szerző: Trauttwein Éva/Magyar Kurír, fotó: Lambert Attila/Magyar Kurír

Nyíregyházi Egyházmegye