Beszámolók az Ifjúsági Világtalálkozóról

"Igazán különleges tapasztalat volt számomra a sok-sok nyitottságot és elfogadást sugárzó mosoly, amiket pár összenézés alkalmával váltottunk a világ különböző tájairól érkező, velünk egykorú fiatalokkal. Ezek a pillanatok könnyebbé tették az olykor nehéz és küzdelmes zarándoklatunkat. A fatimai látogatás, a Szent Jeromos monostorban való együtténeklés és az óceánparton töltött virrasztás, majd az ezt követő napfelkelte, magasba emelték a lelkemet. Számtalan vicces helyzetre is nagy örömmel emlékszem vissza. Hála van a szívemben, hogy a részese lehettem!"

Ivancsik Panna

"A Lisszabonban töltött hét során bőven volt részünk kalandban, élményekben, kihívásokban és küzdelmekben, de mindezek nélkül nem lenne akkora hatása, ereje ennek a hétnek az életünk további szakaszaira nézve. A csoportunk útja a fatimai Szűzanyához nekem az egyik legkedvesebb emlékké vált. Megtapasztalhattuk az anyai szeretetet a világ egy távolabbi pontján, a mi Máriapócsunktól távol is. A világ minden pontjáról érkeztek fiatalok, sokat beszélgettünk és nevettünk velük, nekem mégis kicsivel többet adott az a három nap, amikor a magyar csoportok összegyűltek, "egyesültek" és közösen vettünk részt a püspöki katekéziseken és a szentmiséken. Egy mondat a szívembe vésődött ezalatt a három nap alatt: "A könnyek a Szentlélek jelenlétét jelzik". A hét csúcsán, a virrasztáson, majd a pápai misén értettem meg, mit is jelentenek ezek a szavak. Felemelő és nagyon megható volt látni, és részese lenni annak, hogy közel két millió fiatal együtt zarándokol, együtt virraszt, együtt imádkozik, és együtt ünnepli meg az Eucharisztiát. Hálás vagyok hogy részese lehettem!"

Szabó Luca Kata

"Isten kegyelméből és a Nyíregyházi Egyházmegye jóvoltából részt vehettem a Katolikus Ifjúsági Világtalálkozón, Lisszabonban. Amikor valaki elindul egy ilyen eseményre, sokfajta dolog kavarog a fejében: először is, hogy mit várhat egy ilyen zarándoklattól, illetve az is, hogy miért tegyen felajánlást. A világtalálkozó során rengeteg lelki élménnyel gazdagodtam. Nem csupán egyénileg, de közösségileg is. A lelki élmények nem kizárólag arra tanítottak meg, hogy az élet apró dolgainak is örülni kell, hanem arra is, hogy az isteni szeretet határtalan. Nagyon nagy élmény volt megismerni keresztény fiatalokat a világ minden tájáról. Különböző országok különböző kultúrái találkoztak, de közös volt bennünk a Krisztus iránti szeretet. A Szentatya számos bátorító gondolata közül én azt hoztam magammal, hogy a világon az Isten szeretete ingyen van, és hogy soha semmilyen helyzetben ne hatalmasodjon el rajtunk a félelem. A zarándoklat véget ért, de a mindennapjaimban ennek a Találkozásnak az öröme bennem is és társaimban is örökre megmarad."

Magyar Mózes

"Számtalan élményt tudnék most megemlíteni, amiket átéltem a lisszaboni zarándokutunk során, ám mégis két gondolatot szeretnék ezek közül kiragadni. Először az apró örömöket emelném ki mind közül, melyekért egytől-egyig hálás vagyok. Erővel töltött el a számos bátorító mosoly, melyet a reggelihez vezető úton kaptunk nap mint nap, a katekézisek alatti gondolkodó tekintetek, a miséken közösen mondott "Mi Atyánk"-ok, a biztató szavak, a rengeteg nevetés, az új barátságok kialakulása, a közösen mondott ima ereje, amit Fatimában a Szűz Anya előtt elmondhattunk, valamint a virrasztásra való megérkezésünk pillanata. Ezen belül az utunk legmeghatározóbb mozzanata mégis a pápa üzenete volt, melyet a vasárnapi mise során a prédikációjában megosztott velünk: "Többé nem én, hanem Jézus maga néz most titeket. Ő, aki ismer titeket, ismeri mindegyikőtök szívét, ismeri mindegyikőtök életét, ismeri az örömeiteket, a szomorúságaitokat, a sikereiteket és bukásaitokat, ismeri szíveteket. És ma ő mondja nektek itt, Lisszabonban, ezen az ifjúsági világtalálkozón: „Ne féljetek, bátorság, ne féljetek!" A második számomra fontos pillanat pedig magához az IVT mottójához kapcsolódik szorosan, mely a hét során a személyes élményemmé alakult át: Mária felkelt és sietve útnak indult (Lk 1,39). A zarándoklatunk nyolcadik napján sajnos már a techno stílushoz egészen közelítő dj pap reggeli ébresztője sem tudott kirángatni a betonra fektetett önfelfújódós matracomról. Így eléggé megkésve a mise előtt, még álmos tekintettel reggeliztünk a barátnőmmel, mikor felfigyeltünk az egyre csak növekedő tömegre, majd éljenzésekre. S hirtelen realizálva a történteket, zsömlét és vizet eldobva, mezítláb rohantunk a pápa irányába, aki mosolyogva integetett felénk a jól ismert pápai autóból. S mi éreztük, hogy bár egy hajszálon múlt, de mégis minden a helyére került és megérkeztünk."

Janka Anasztázia

„Mária még ezekben a napokban útnak indult, és a hegyekbe sietett, Júda városába." (Lk 1,39) Küzdelmek, áldozatok, mosolyok között - így telt számomra a 2023. évi Ifjúsági Világtalálkozó, melyen közel 1,5 millió fiatal és csoportvezető vett részt 2023. július 31. és augusztus 7. között, s melyről azt gondolom, hogy mindannyian lelkileg megerősödve tértünk haza. Bár fáradtnak és megtörtnek éreztem magam egész héten, mégis egy belső késztetést éreztem magamban, mert éreztem, hogy a Jóisten irgalmas és büszke arra, amit teszek. A sok fáradtság ellenére feltöltött mindenkit a milliónyi mosoly, mely az emberek arcán látszott. Az ének, mely egész Lisszabont áthatotta bátorított minket is, hogy csatlakozzunk mi is hozzájuk. Rengeteg élménnyel gazdagodhattunk és töltődhettünk a hét folyamán. Engem arra tanított meg ez a hét, hogy nem mindig a kényelem az első és a legfontosabb, hanem hogy a küzdelem és kitartás együtt ad majd lelkierőt, és megfelelő feltöltődést a másnapra. A legnagyobb pillanat a Ferenc pápával való találkozás volt számomra. Ekkor éreztem igazán, hogy megérkeztem. Sok mindenért hálás vagyok a hétből, de amiért tényleg igazán hálás lehetek, azok az új barátok és új emberek, akiket megismerhettem, hisz nélkülük nem lett volna ilyen jó ez a találkozó. Aki szereti a kihívásokat és lelki feltöltődést szeretne életében, bátran ajánlom számára a 2027-ben megrendezésre kerülő következő Ifjúsági Világtalálkozót, Szöulban."

Gulyás Patrik

"Egy hét, amikor Rá fordítjuk figyelmünket 1,5 millió emberrel együtt. A krakkói Ifjúsági Világtalálkozó és számtalan Taizé Találkozó áll mögöttem, ezért tudtam, hogy mire számítsak Lisszabonban is. Felemelő érzés volt számomra ismét a tudat, hogy nem vagyunk egyedül mi, keresztény fiatalok. S jó volt látni, hogy azok is megtapasztalták ezt, akik elsőként vettek részt ilyen találkozón. Ahogy Ferenc pápa is megfogalmazta a hét folyamán: „Csak egy dolog van ingyen. Jézus szeretete.""

Szabó Dóra

"Egy héttel a hazaérkezés után is még zúg a fejemben egy dallam - egész Lisszabont ez a monoton, de mindenkit magával ragadó dallamfoszlány szőtte át, amint az utcákat jártuk, vagy a metrón utaztunk. Mindenkié volt ez a dobbal kísért pár ütem - hallottam spanyol, mexikói, francia és számos más náció zászlaja alatt is - pedig csak két szó alkotta a szövegét (vagy pont éppen ezért): „Jézus, halleluja! " Másfélmillió... másfélmillió fiatal gondolta, hogy megmutatja, hogy fontos neki az istenhite, és az egész világ figyelmét fel akarja arra hívni, hogy élő a kereszténység - nem csupán egy elfeledett, idejétmúlt, templomok falai közé zárt, tömjén- és öregszagú hóbort... Friss, élő az Egyházunk! Jó volt ezt felismerni, és közöttetek lenni! Halleluja!"

Orosz Beáta

Forrás: Nyíregyházi Egyházmegye, fotó: Barna Márta, Ivancsik Panna, Magyar Mózes, Orosz Beáta.

Nyíregyházi Egyházmegye