Érintő - vasárnapi gondolatok Dr. Mosolygó Marcell atyával

Vándorlásunk évszázadaiban a bizánci egyházzal való szoros érintkezéseink nem a keleti szertartás átvételét eredményezte, mégis a krisztusi vallás felvételét készítette elő. A lechmezei csata után (955) Ottót, mint a kereszténység védelmezőjét lelkesen koronázták császárrá, mint ilyennek kötelessége lett volna a kereszténység terjesztése a magyarok között kérés nélkül is. Géza és Szent István az adott helyzetben nem is választhatta volna a bizánci rítust a magyar nép számára az Istennel való kapcsolattartás stílusául. Mivel a német császártól meg akarták őrizni saját egyházszervezési jogukat, a történelem arra kényszerítette őket, hogy annak rítusát és egyházszervezetét engedjék terjedni.

A gyenge fejedelmek helyett a kalandozásokat – ezért és igy az ország külpolitikáját – Gyula és Bulcsu hadnagyok irányították.  Bulcsu 948-ban Bizáncba ment szövetségre. Bíborban született Konstantin császárral jó kapcsolatot létesített, megkeresztelkedett és patriciusi rangot kapott. Nemsokára Gyula is követte  Bulcsu ”megszegte az Istennel kötött szövetséget”, és visszaesett a pogányságba. Gyula keresztény maradt. Bizáncból magával hozta Hierotheosz szerzetest, akit Theophilaktos patriarcha püspökké szentelt. Hierotheosz Gyula törzsében – egykori tudósítók szerint – sikerrel térített. A görög rítusú kereszténység a X. században a Maros–Tisza környékén meglehetősen erős lehetett.

Huszonöt éve, amikor Gyulafehérváron jártunk, a ma már nyugdíjas Jakubinyi György érsek mondta el, hogy a székesegyház mellett a régészek feltárták a Gyula idejében épült bizánci templom alapjait. Lefényképezték, de anyagiak és szándék hiányában a feltárást nem folytatták.Visszatemették és a maradványokat díszburkolat fedi. Legyetek büszkék – mondta az érsek, hogy 955-ben itt bizánci kőtemplom állt. Valószínüleg abban keresztelték Szent István édesanyját, Gyula leányát Saroltát. Vele görög szertartású papok valószínüleg mentek az Árpád törzs szállásterületére is. Szent István alatt Veszpémben új női bazilita monostor alakult, talán az Imre királyfi görög feleségével jött görög apácák számára. Szent István a Szentföldre igyekvő zarándokoknak pihenőhelyül Konstantinápolyban zarándokházat építtetett. Hierotheosz volt tehát az ország első püspöke. Utóda is lehetett, mert találtak egy püspöki pecsétet ezzel a felirattal: “Uram segítsd Theophülaktoszt, a türkök püspökét!” A sövényházi ásatásoknál pedig a XI. század elején készült bizánci pásztorbot került elő. Az ország egész területén találtak a korai árpádkori temetőkben bizánci kereszteket, ereklyetartókat. A nyugati hittérítők egy emberöltővel később érkeztek.

Nagyon hálás vagyok Petrasovszky Emmánuelnek, aki a Máriapócsi kegytemplomba sok festményt festett, de különösen a szentélyben megörökítette azt a gesztusát Szent Istvánnak, hogy halálát közeledni érezvén, az országot az Istenszülő oltalmába ajánlotta. Ezen a képen Máriának hódol az Árpádház összes szentje, a magyar történelem kiválóságai, akik a hitükből merítettek erőt a haza szolgálatára, és a zarándokok sokasága, kiemelve a ruszinokat, székelyeket, ajakiakat. 

Ma vasárnap, a feltámadás napja van. Szent István megkívánta, hogy vasárnap mindenki menjen templomba. Csak a tüzet őrzők maradhattak otthon. Azokat, akik mise közben egymás közt morogtak, másokat zavartak, megdorgálták és kiűzték a templomból. Akit az ispán vagy pap dolgozni látott ökörrel, lóval vagy szerszámmal, elvették tőle.

Szent István királyunk /1000–1038/, aki Isten segítségével bátran legyőzi a keresztény államalapítást gátló külső és belső erőket, és megteremtette a ma is fennálló magyar államiságunkat, példát mutatott a boldog családi élet kialakítására is. Az ő élete már a kortársak előtt is rendkívüli volt. Felfigyelt rá egész Európa! 1083 óta szentként tiszteli őt és családját az egész keresztény világ. Ő Európa első szent királya, és mindmáig az ő családja az egyedüli szentté avatott uralkodó család! Példájuk eleven erővel sugárzott, búzdított hazánkban ezer éven át! Dél-Lengyelországtól Erdély kis templomaiig mindenhol azt tapasztaljuk, hogy a Kárpát medence népei mindenkor személyes kapcsolatban voltak az országunkat biztos alapra helyezett Szent királyunkkal és családjával. 

Első ábrázolásuk 1031-ből a fehérvári templom számára készült miseruhán látható. A mennyei Jeruzsálem, Isten Országának káprázatos fényét és boldogságát bemutató egykori harang alakú miseruha alsó szegélyén, a még élő István király és Gizella királyné mellképe egy sorban jelenik meg az első ezerév legjelesebb szentjeivel, ami azt igazolja, hogy életük krisztusi volt. A fiúk, a trónörökös Szent Imre, aki az előző évben fényes győzelmet aratott Konrád császár hazánkra támadó serege felett, és 1031-ben közvetlenül királlyá koronázása előtti nap összeesküvés áldozata lett, még kiemeltebb helyen, a miseruha függőleges tengelyében, a Dicsőséges Krisztus ábrázolása alatt kapott helyet. Az európai textil-művészetnek ezt a páratlan alkotását, különlegesen nagy tisztelet övezte hazánkban 1031 óta. Ezért alakították át koronázási palásttá a XII. század végén. Olyan, mint egy kis ikonosztázion. Évszázadokon át ezt az arany-palástot borították a magyar királyok koronázási szertartásán az új király vállára, jelezvén, hogy a szentelés Isten kegyelmével árasztja el, hogy az országot Isten törvényei szerint vezethesse, Szent István példája nyomán.

A magyar Szent család példát adott minden kor családjának a szenvedések elviselésében is. A szülő számára a legnagyobb szenvedést a gyermeke halála jelenti. Szent István és Gizella többször is ott állt gyermekeik koporsója előtt! Mi tartotta meg a házaspárt 43 éven át szeretetben? Ők hozzánk hasonlóan kétségekkel, gondokkal küzdő emberek voltak e földön, éppen a mi édes hazánkban. Ők örömmel segítenek Istenhez eljutni, életünket Istennel és Istenben élni, hogy hozzájuk hasonlóan, mi is boldogok, szentek legyünk már itt a földön is, a megkezdett örök Életben. 

Szólaltassuk meg őket, csendben, önmagunk számára! Festmények, üvegablakok, szobrok: a művészet sokkal nagyobb hatással van az emberre, mint a tudomány, az oktatás. A művészet az átélt élmény hitelességével ellenállhatatlanul lelkesít, tettre, és követésre ösztönöz. Segít elgondolkoznunk, hogy Szent István családját hogyan követhetjük ma? Krisztus megvallásával, és az életet vállalók szolgálatával. 

A pócsi falképen ott van a már 1944-ben glóriával festett Hierotheosz püspök is, akit ma István királyunkkal együtt így dicsőítünk az utrenyében: 

Magyarország szent Egyháza * ma fényesen ünnepli * a hit fényárasztó világítóinak szent emlékét: * a jámbor István királyét * és Hierotheoszét, az első püspökét. * Az ugyanis, midőn Istentől a jogart kezébe kapta, * vallásosan uralkodott ezen a földön, * nem harci szekerekben és lovakban bízva, * hanem a legyőzhetetlen fegyverzetben: * a mindennél erősebb keresztben; * emez pedig a Vigasztaló kenetével Istentől kiválasztott főpap lett, * s egyházfőket is apostoli módon felülmúlt, * és a tévely útvesztőin eltévelyedetteket * az Úr aklához vezette. * Ezért hozzájuk kiáltsuk: * Szentek, folytonosan járjatok közbe Istennél. * hogy lelkünk üdvözüljön!

Ámen

Szöveg: dr. Mosolygó Marcell, fotó: nyirgorkat.hu

Nyíregyházi Egyházmegye