Levéltári dokumentum az 1943-as békezarándoklatról

Tisztelendő Testvérek! Kedves Híveim!

A mai borzalmas világégés közepette, amikor az emberi szenvedélyek vérözönnel árasztják el szerte az egész földkerekséget, világszerte templomokat, zárdákat, kórházakat és más pótolhatatlan műemlékeket döntenek romokba, és mérhetetlen szenvedéseket zúdítanak az emberiségre, Krisztusnak, a „béke fejedelmének” földi helytartója, a római pápa Őszentsége üzenetet intézett az egyház összes püspökeihez: hívják fel híveiket, hogy valamennyien őszinte bűnbánattal és igaz áhítattal emeljék fel imáikat Istenhez, a könyörület és vigasztalás atyjához. Mindnyájan érezzük bűneink súlyát, és látjuk az emberiség szörnyű eltévelyedését, amely kihívta a világra az igazságos Isten jóságos haragját és megérdemelt büntetését, azért töredelmes szívvel és gyermeki bizalommal fordulunk a bűnösök menedékéhez, az irgalmas Szűzanyához, hogy legyen a mi bajainkban jóságos közbenjárónk Istennél. Valóban meggyötört szívünk legmélyéből fakad ma a paraklisz szent fohásza: „Nincs más segítségünk, nincs más reményünk, ó legtisztább Szűz. Te légy a mi segítségünk, benned remélünk... ne engedj megszégyenülnünk.”

A Szentséges Atya is arra buzdít bennünket, hogy a Szűzanya közbenjárásával forduljunk isteni Fiához, az Úr Jézushoz, hogy ő, aki egykor könnyezett Jeruzsálem pusztulása felett, most is szánja meg a világ borzalmas pusztulását, könyörüljön a szenvedő emberiségen, oltsa ki a gyűlölet tüzét, állítsa helyre a népek között az egyetértést és felebaráti szeretetet, melyből az igazságos béke nyugalma és áldása fakad az egész emberiség számára.

Mélyen átérezve a háború borzalmaival járó mérhetetlen szenvedéseket és az abból eredő gyötrő aggódásokat, valamint gyermeki hódolattal eleget téve Szentséges Atyánk óhajának, nagy szeretettel, igen nyomatékosan kérem a nagyon tisztelendő oltártestvéreket és kedves híveimet, hogy a legnagyobb buzgósággal ostromoljuk alázatos imáinkkal az egek Urát, a békesség Istenét az egész világ békességéért, szeretett hazánk és nemzetünk békés, nyugodt, boldogabb jövőjéért. Különösképpen Égi Édesanyánk, a Boldogságos Szűz Mária születésének ünnepén, szeptember 8-án egyesüljön egyházmegyénk valamennyi híve az ő égi trónja körül, és az ő hathatós közbenjárásával juttassuk el imáinkat Szent Fiához, a béke fejedelméhez, hogy ő szüntesse meg az ártatlanok vérontását, borzalmas szenvedését, mentse meg hazánkat és nemzetünket „a reánk nehezedő igazságos megfenyítéstől”, és ajándékozzon békességet a világnak, az egyháznak és szeretett magyar hazánknak és minden népnek…”

A máriapócsi kegytemplomban a Mária-ikon az ikonosztázionon volt elhelyezve 1945-ig

[A kép forrása: Nagy Szent Bazil Rend Gyűjteménye 2017.35.6.1.]

Mi, görögkatolikus magyarok, a könnyező Szűzanya máriapócsi kegyképe előtt érezzük magunkat legközelebb az irgalmasság anyjához. Háromszori csodálatos könnyezése mindennél világosabban bizonyítja, hogy ő minden viszontagságos időben igazi, gyöngéd anyai szeretettel és részvéttel viseltetik irántunk. Itt mi szinte kézzelfogható módon éreztük a múltban, és érezzük ma is az ő jóságának és segítségének szüntelen áradását. Valamint őseink két és fél évszázadon át mindig a könnyező pócsi Szűzanyánál kerestek és találtak enyhülést és vigaszt minden bánatukban és szenvedéseikben, úgy mi is azt érezzük, hogy a mai vészterhes idők aggódásai és szenvedései közepette itt találjuk legközelebb a segítő anyai jobbot, a megértő anyai szívet. Azért elhatároztam, hogy Szentséges Atyánk óhajának megfelelően könyörgő békezarándoklatra hívom fel egyházmegyém híveit a könnyező Szűzanya máriapócsi kegyhelyére.

Ezt a békezarándoklatot folyó évi szeptember 8-ára rendezzük meg, azon magam is részt veszek, és személyesen fogom vezetni a kegyhelyen a könyörgő körmenetet. Ezt a békezarándoklatot, amelyben a világ igazságos békéjéért és hazánk boldogabb jövőjéért fogunk imádkozni, arra is föl óhajtom használni, hogy ott a könnyező kegykép előtt egyházmegyénket, valamennyi egyházközségünket és összes híveinket ünnepélyesen fölajánljuk a Boldogságos Szűz Máriának és általa az irgalmas Jézus Szentséges Szívének. Igazán felemelő és a Szűzanyához való ősi ragaszkodásunk méltó bizonyítéka lenne, ha minden egyházközség kisebb-nagyobb zarándoklattal képviseltetné magát, és valóban az egész egyházmegye állana oda főpásztorával együtt a könnyező Szűzanyához, hogy bűnbánatban megtisztult lélekkel ajánlja fel magát neki és Jézus Szent Szívének, hogy nála menedéket, szenvedéseinkben gyógyulást találjunk, hazánknak pedig és az egész világnak irgalmat és békét esdjünk ki. „Kegyelem nektek és békesség az Istentől, a mi Atyánktól és az Úr Jézus Krisztustól” (Filippiekhez I,2).

Búcsúsok a 20. század közepén Máriapócson

[A kép forrása: Nagy Szent Bazil Rend Levéltára I–7–4.]  

Szeretettel hívom fel tehát a nagyon tisztelendő lelkészkedő papságot és kedves híveimet, hogy ebben az évben a szokottnál is nagyobb buzgósággal és odaadással szervezzék meg a szeptember 8-i máriapócsi zarándoklatot. Legyen ez számban és főképpen áhítatban méltó a kitűzött magasztos célhoz. Fokozott mértékben törekedjünk arra, hogy az egyházmegyei nagy békezarándoklatban és a máriapócsi közös felajánlásban mindenki megtisztult lélekkel vegyen részt. A kegyhely gyóntatószékei körüli áhítatrontó tolongás elkerülése végett a zarándokok igyekezzenek szentgyónásaikat legalábbis nagy részben már otthon elvégezni, amire a lelkipásztoraik minden bizonnyal készségesen megadják a lehetőséget.

Akik otthon maradnak, legalább lélekben vegyenek részt az egyházmegyei békezarándoklatban és felajánlásban. Amiért is elrendelem, hogy az egyházmegye minden templomában szeptember 8-án, az ünnepélyes szentmisén, az amboni ima után könyörgő ájtatosság tartassék az igazságos, krisztusi békéért és hazánk boldogabb jövőjéért, utána pedig mondják el a felajánló imádságot. Természetesnek tartom, hogy a hívek az ünnepélyes szentmisén minél nagyobb számban járuljanak a szentáldozáshoz. A könyörgő ájtatosság menetét és felajánlási imát ebben a körlevélben 2098/1943. szám alatt közlöm.

Nyíregyháza, 1943. augusztus 25.

[Forrás: Nyíregyházi Egyházmegye Levéltára I–1–b. (2096:1943), 10. téka]

Forrás és fotó: Nyíregyházi Egyházmegye Levéltára

Nyíregyházi Egyházmegye