„Jó éneket írni nincs a mai kor szellemében, mert vallási ihlet nélkül költői sincsen.” (Arany János)
„Alaptalan az az állítás, hogy Arany János alkotásaiban, munkásságában nem érhető tetten a költő kötődése a hithez és a valláshoz ... Figyelmes és értő olvasó, kutató igenis felfedezheti műveiben, tudományos és pedagógiai tevékenységében a szemérmes, nehezen kitárulkozó költő kötődését Istenhez.” (Illisz L.)
Korompay H. János, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) doktora tartott előadást Arany János munkásságáról, amely során a hallgatóság ráérezhetett, a 200 éve született tanár és költő műveiben talán épp azért nem hangsúlyos az Isten-keresés, mert a Teremtő evidens módon volt élete középpontja, rendezője.
„Arany 1855-ben azt írja, hogy öreg szülei vallásos, templomjáró emberek voltak, így ő már gyermekkorában magába szívta a Biblia történeteit és a zsoltárokat. 1833-tól 1836-ig Arany János a Debreceni Református Kollégium diákja volt. Ebből az időszakból maradt ránk a 17 éves költő első ismert kézirata, amely – a kutatók mai tudás szerint – vélhetően egy nyári gyakorló feladatként készített prédikáció. A jelenleg a nagyszalontai múzeumban őrzött írás a Pérdikátor könyve 1,14 részét elemzi. Arany érvelésében utal arra, hogy a vallás, az erény és a jócselekedetek vezetik el az embert a boldogsághoz, és a korai szöveg legfőbb üzenetei tovább élnek Arany János későbbi, kiteljesedő, főleg 1848 utáni munkásságában” – jelentette ki Korompay H. János.
forrás: www.evangelikus.hu
Nyíregyházi Egyházmegye
H | K | SZ | CS | P | SZ | V |
---|---|---|---|---|---|---|
1 |
||||||
2 |
3 |
4 |
5 |
6 |
7 |
8 |
9 |
10 |
11 |
12 |
13 |
14 |
15 |
16 |
17 |
18 |
19 |
20 |
21 |
22 |
23 |
24 |
25 |
26 |
27 |
28 |
29 |
30 |
31 |