Szeptember 25-én, szombaton Máriapócsra érkeztek 25 nagybusszal a felvidéki magyar és szlovák hívek a Könnyező Szűzanyához, aki mint Patrona Hungariae, az egész történelmi Magyarországra és népeire gondot visel. Az Istenszülőre nem vonatkoznak a földi törvények, így égi Édesanyánk nem veszi figyelembe a gyalázatos trianoni békediktátumot, aminek következtében Nagy-Magyarország elveszítette területének 2/3-át, népességének 50%-át. Ezért kell ma a Felvidékről, Erdélyből, Kárpátaljáról, Vajdaságból érkező magyaroknak, átlépniük egy országhatárt, amikor ugyan abba a nyelvi- és kulturális környezetbe érkeznek, vagyis a kis, jelenlegi Magyarországra.

Szeretettel várta és köszöntötte Máriapócs őket, több ezres zarándoksereget, gyónási lehetőséggel, ebéddel a zarándokházban, búcsúfiával a vásárban. A délutáni előadás és Akathisztosz után, Érpatakra igyekeztek a felvidékiek.

Kedves ötlet lenne, ha Máriapócson, alkalmas területen pl. a Pápa téren, a keresztút mintájára, a rózsafűzért jelenítenék meg ima-stációkon, oly módon, hogy a rózsafüzér pontjai kőgolyókkal lennének jelezve, felülnézetből pedig a rózsafüzér kőgolyói, nagy Magyarország alakját adnák ki. A Pápa téren parkoló buszokból kiszállva, a rózsafüzér elvégezve tudnának így a hívek a bazilikáig elsétálni.

Vasárnap az erdélyi hívek ezrei érkeztek köszönteni az Istenszülőt. Jó volt látni a sok fiatalt a soraikban. Tudjuk, hogy nagy a lelki éhség, és a zarándokok a divattal ellentétben, nem az európai kultúrkörön kívül keresik Isten jelenlétét hanem az Istenanyához fordulnak.

Énekük a Szent Liturgián némely helyen eltért az itthon megszokott dallamtól, de hamar ráállt a fülünk, mint az ízes erdélyi beszédre is. A prédikáció emlékeztette a híveket, a tavalyi zarándoklatra, hogy akkor is, mint most, mindenki elhozta a sorsát, életét a csodatévő Szűzhöz, kérvén őt, hogy viselje gondunkat. Az égi édesanya mindenkin segít is, mert ő az egész világ intézője, közbenjár értünk Szent Fiánál. Olyan édesanyánk van, aki megért minket, hiszen földi dolgokban járatos, végigélte Jézus mellett a Megváltó kínhalálát, megtapasztalta az özvegyi sorsot is, a gyermekáldás ajándékát, minden örömét is, a házasság kötöttségeit is. Amikor eltávozunk Máriapócsról, velünk jön a szívünkben és hazakísér minket.

A pócsi baziliták időközben a jövő heti, szombati fogadalomtétel előkészületeire is gondoltak már, amikor Gergely fiatal bazilita testvér készül letenni a szerzetesi fogadalmat a tartományfőnök atya kezébe. Ezzel az eseménnyel egy napon kerül sor a rendház kertjében felépített fatemplom alapkövének megszentelésére is.

Hajdúdorogi Egyházmegye hírarchívum