Katekéták Máriapócson

A Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola a hitoktatás szolgálatában

A közös hétvége vecsernyével kezdődött a Kegytemplomban, majd Tóth Elek, a Hajdúdorogi Főegyházmegye hitoktatási referense köszöntötte a résztvevőket. Reményét fejezte ki, hogy mindenki nyitott lesz a közös, jó kommunikációra, melynek köszönhetően hasznos információkkal, tapasztalatokkal térhetnek haza az oktatók. Már az első este dr. Odrobina László, mb. rektor tartott előadást, aki a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola képzéseiről beszélt bővebben. Ilyen például a hittanár-nevelőtanár szak, amely csupán érettségivel, vagy bármilyen tanári (tanító, óvodapedagógus, magyar, tortenelem, matematika, stb. szakos) illetve katolikus teológus diplomával rendelkezők számára is lehetoseget nyújt pedagogus diploma megszerzésére. A legizgalmasabb mesterszak talán a pasztorális tanácsadás és szervezetfejlesztés volt a résztvevők számára. Ezt három specializációval hirdetik jelenleg: mentálhigiénés szakember - pasztorális tanácsadás, pasztorális szervezetfejlesztés és karitásztudomány. A képzés főbb tantárgyai között ott van többek között a stresszkezelés, a médiapszichológia, a családlélektan és a romológia, vagyis a hátrányos helyzetűek kísérése. 

A szombat reggelt Szent Liturgiával kezdték a résztvevők a Kegytemplomban, ahol Tóth Elek atya arra kérte a hitoktatókat, hogy tanítsák meg a gyermekeket imádkozni: tanulják meg, hogy az Isten az ő barátjuk is, bátran beszélhetnek hozzá, imádkozhatnak hozzá. Viszont ezt az üzenetet csak akkor tudjuk feléjük közvetíteni, ha Isten nekünk is a legjobb barátunk.

Hogyan illeszkedik az egyházi intézmények arculatához a Társas tanulás modellje?

A délelőtt egy izgalmas témával folytatódott. Czövek Éva, a Hajdúdorogi Főegyházmegye oktatási referense beszélt a társas tanulás modelljéről, amely egy kultúra és paradigmaváltásnak tekinthető rendkívül eredményes pedagógiai technológia, amely választ tud adni korunk kihívásaira. Egyszerre nyújt magas színvonalú nevelést és eredményes tanulást minden diák számára anélkül, hogy különösebb költségvetési terhet, vagy szakember igényt jelentene. Ennek egyik titka, hogy az iskolai osztályokban szeretetközösségeket hoznak létre, ami megtöbbszörözi a diákok teljesítményét. A tanulás eredményei így nem csak egyéni teljesítményként, hanem a kiscsoportok sikereként is megjelennek. Az intenzív egymásra figyelés megtöbbszörözi a gyermekek teljesítményét, amihez dinamikus, gondoskodó környezetet alakíthatnak ki az intézményekben. Czövek Éva arra akarta felhívni a figyelmet, hogy a Társas Tanulásnak köszönhetően létrejöhet a boldog gyermek, kiegyensúlyozott, elismert pedagógus és elégedett szülő mesterhármasa!

Fontosnak tartotta megjegyezni, hogy ez a módszertan nem uniformizált, a helyi, társadalmi, kulturális sajátosságokat figyelembe veszi. Azt is kiemelte, hogy olyan értékrenden alapszik, amelyben a gyerekek közötti társas kapcsolat, együttműködés, bizalom és teljesítmény emberfejlesztő szerepe a hangsúlyos. A résztvevők örömmel hallották az oktatási referenstől, hogy a tudásalapú társadalomban, az információs forradalomban az intézményes nevelés kitűzött célja nem a tudás megszerzése, hanem a szeretetkapcsolatokat felépítő eredményorientált team munka lehet. Ennek része az aktív cselekvés, alkotó információ-felhasználás, önálló értékelés, új gondolkodási stratégiák kialakítása, rugalmas alkalmazkodás. 

Az "útrakelés" motivációi a bibliában

A folytatásban Miskolc-Avas parókusa, Boronkai József osztotta meg gondolatait a résztvevőkkel. Ő a Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium hittanára is egyben, és ezen a napon egyfajta zarándoklatra hívta a hitoktatókat. Mint mondta, a hit zarándoklat, ehhez azonban útra kell kelni. Ráadásul az Isten nem harcba állít minket, hanem velünk zarándokol. Idézte Martin Buber izraeli-osztrák vallásfilozófust is: „A hit zarándoklat a rejtőzködő Istentől a megnyilatkozó, megismerhető Isten felé.” Szerinte nagyon fontos, hogyan mesélünk el egy történetet, főleg gyerekeknek. De mitől jó egy történet? Érzésekre épít, motivál vagy éppen elbizonytalanít, és nem utolsó sorban kérdéseket vet fel a diákokban. „Hitoktatók jönnek, mennek. De a történet ugyanaz marad. Ennek átadása a hitoktatókon múlik. Mint ahogy az is, hogy a gyerek megérezze, Isten valóban jelen van.” – fogalmazott a parókus. Arra kérte a résztvevőket, hogy találják meg azt a jellemvonást, ami Istenhez köti őket, legyenek önmaguk az órákon is! Így próbálják meg Istent képviselni az iskolákban. Higgyék el a pedagógusok, minden eszköz adott napjainkban a hitoktatásra. Inkább az üzenetre koncentráljanak.

45 perces lehetőség

Ezzel a címmel folytatta előadását Boronkai atya. Ennyi idő van rá ugyanis, hogy megszólítsuk a gyerekeket az iskolában. A diákok túlterheltek, nekünk kell felépíteni őket – 45 perc alatt. Értenünk kell a problémáikat, érezni a rezdüléseiket. Igyekezzünk tehát emberközelivé tenni a hitoktatást, és akár elérni a szülőket is, megérteni a problémáikat. A mai világban sok dologgal kell versenyeznie egy hitoktatónak: online felületekkel, tartalomgyártó platformokkal, közösségi oldalakkal, stb. De hogyan érhetjük el, hogy ránk figyeljenek a gyerekek? - tette fel a kérdést. Ehhez szemléletet kell váltani szerinte: találjuk meg egyedi stílusunkat, hangvételünket. A fiatalok így könnyebben fognak megnyílni az órákon.

Mi is az a kiégés? Mit tehetünk ellene? 

Fedor György tanácsadó kereste a válaszokat a délutáni előadás alkalmával. Mint mondta: ez egyfajta kimerültségi állapot, amit már nem lehet kipihenni. Krónikus érzelmi terheltségi állapot, amit a stressz hoz elő. Már nem látjuk a jót a munkánkban, életünkben. Ez hatással van a testünkre és a lelkünkre is. Érzelmileg és fizikailag is kimerülünk. Csökken a teljesítmény, de jár krónikus fejfájással, emésztőrendszeri- és vérnyomás problémákkal is. A tanácsadó felhívta a figyelmet rá, hogy ha tudatosan élünk, akkor könnyebben elkerülhetjük a kiégést. Már akár az első fázisnál felismerhetjük a jeleket: amikor valaki túl nagy energiát tesz bele a munkába, és túlvállalja magát. Ez már bizony az első jele a kiégésnek, ráadásul azt hisszük, hogy csak akkor szeretnek minket, ha túlteljesítünk, ha "mindent IS" megcsinálunk. Akár egy életmódváltás is segíthet abban, hogy a kiégés első fázisaiban megálljt parancsoljunk ennek a folyamatnak. Ehhez azonban kell egy támogató közeg is, egy ismerős vagy akár egy munkatárs, aki felismeri rajtunk a változásokat. 

Kiket veszélyeztet ez a folyamat? 

Sajnos azokat veszélyezteti leginkább a kiégés, akik a munkájukat hivatásuknak nevezik, akik segítő szakmában dolgoznak. Ilyenek a pedagógusok, szociális szférában dolgozók vagy akár a papok. Könnyen a kiégés szélére kerülhetnek azok is, akik nem tudnak NEM-et mondani. De mit tehetünk? Tanácsokat is megfogalmazott a szakember: ne vigyük haza a feladatinkat, ismerjük meg magunkat, mit bírunk, figyeljünk oda az alvásunkra! Építsünk be rendszeres testmozgást az életünkbe, tartsunk szünetet a munkában és legyen hobbink! De ami a legfontosabb lehet: tartsuk életben a szeretetkapcsolatunkat – tanácsolta Fedor György. 

Bízunk benne, hogy nemcsak szakmailag, de lelkileg is felvértezték magukat a katekéták a következő időszakra. Köszönjük, hogy ilyen sokan összegyűltünk Máriapócson, találkozzunk jövőre is!

Szöveg és fotó: Bródi-Szilágyi Icus / Hajdúdorogi Főegyházmegye

Nyíregyházi Egyházmegye