Újonnan felépült templomot áldott meg Kocsis Fülöp püspök úr Máriapócson, az Istenszülő oltalmának ünnepén, a bazilita monostor kertjében. A püspöki Szent Liturgia után, a nyíregyházi szeminaristák az eperjesi szlovák társaikkal együtt vonultak át a szerzetesek kertjébe, ahol az igen rövid idő alatt felállított kis fatemplom ékeskedik.

Hogy miért volt szüksége Máriapócsnak még egy templomra? Erre a kérdésre maga a püspök úr felelt a szentbeszédében.

„Együtt mondjunk hálát a mindenható Jóistennek ezért a napért. Közösen gyermekként köszönjük meg Máriának, a mi édesanyánknak, hogy lehetővé tette ezt a mai napot. Együtt üljük ezt az ünnepet két fényes kórussal, a mi szeretett kispapjaink kórusával és a szívesen látott eperjesi szeminárium szlovák kórusával. Mária mindig megajándékoz bennünket, oly sok meglepetést készítget, tartogat. Széppé teszi napjainkat, gazdaggá imádságainkat. Nemcsak Égi Királynőként figyeli a lent nyüzsgő tömeget, hanem velünk él zarándoklatainkban, éppen úgy, ahogy egy szerető édesanya odafigyel ránk, megtanít élni. Édesanyánk nekünk, nemcsak itt Máriapócson, hanem életünk minden napján.

Az Istenszülő oltalmának napján, az édesanyai szeretetét ünnepeljük. Az Isten a gondoskodásával Édesanyát adott nekünk. Méghozzá hol? A kereszten! Éppen amikor a mi bűneink miatt megfeszítetett, akkor gondoskodott rólunk! Azt mondta János apostolnak és az egész emberiségnek: „Íme, a te anyád!"

Tekintsünk vissza az életünkre és fedezzük fel, hogy hányszor megsegített minket Isten. Ez feladatot is ad, bízni kell, hiszen Mária nem hagy el, nincs mit bizonytalankodnom, hiszen ezek után is velem lesz. Ha az Isten megteremtett engem, kijelölt egy életutat, miért gondolnám azt, hogy azt nem mutatja meg nekem? Miért titkolná előlem az akaratát? Miért félnék, hogy azt nem tudom teljesíteni? Ha eddig erőt adott Mária, ezután sem fog elhagyni az erő. Legfontosabb feladatunk, hogy bízzunk benne! Tudom, hogy velem van az Isten, éppen ezért mindent vállalok. Számtalan feladat vár azokra a fiúkra is, akik a papságra készülnek, de minden emberre számít az Isten.

Megünnepeltük a bazilika felújítását és tovább lépünk, új templomot építünk Máriapócson! Amikor itt ásatásokat végeztünk, próbáltuk megtalálni a régi kicsiny fatemplom alapjait, de nem sikerült. Az élő magyar görögkatolikus hagyományból mégis fel tudjuk építeni a fatemplomot. Nem biztos, hogy pontosan így nézett ki mint ez a mostani, de nem ez a lényeg. Sokat jelent az, hogy az őseink templomát fel tudjuk építeni. Ma szenteljük meg az építési munkálatokat, óriási gazdagodást fog ez hozni a lelkekben is. Akik a kegyképhez jönnek majd, ellátogatnak majd a fatemplomba is, és a későbbiek során szeretnénk majd egy új zarándok központot is létrehozni Isten segítségével, mert bízunk abban, hogyha eddig megsegített, ezután is meg fog, egyéni életünkben is, és a magyar görögkatolikus egyház életét is. Amen.”

Az ünnepségre hivatalos volt az elmúlt években Máriapócson szolgáló Kiss Antal atya, Bubrik Miklós atya is és természetesen a bazilita szerzetesek, szerzetesnők, harmadrendiek is.

Hajdúdorogi Egyházmegye hírarchívum