Egy családba tartozunk – interjú Kocsis Fülöp érsek-metropolitával

„Óriási kincs a keleti egyházunk a katolikus egyházban, híd lehet az ortodoxia és a katolikus egyház között. […] Ami a keleti egyházban kincs, azt éljük meg a katolikus egyházon belül. Mit is jelent, hogy megélni? A keleti lelkiség az egész életünkre, mindenre kihat: teológiánkra, szokásainkra, öltözködésünkre, mindenben jelen vannak a keleti rítus jegyei. Feladatomnak is tartom, hogy ebben erősítsem meg a híveket. […] Hiszem, hogy ez nagyon sokat adhat ma a katolikus egyháznak, a magyar nemzetnek, hogy van itt egy kicsiny közösség, akik ezt ismerik, élik, törekednek rá, ezt tudják adni.”

„[…]… az imádság fontos. Ha az ember imádsággal vezeti az életét és a rábízottakat, akkor jó eséllyel olyan döntéseket hoz, ami az Isten akarata szerint van. […]

Én nagyon intézménypárti vagyok, mert az intézményeken keresztül nagyon sok emberhez eljuthat a missziónk, amely nemcsak imádság, hanem az Isten megtapasztalása. És azt mondhatom, hogy a keleti egyháznak ez a sajátossága, hogy nagyon földközeli, emberközeli – a sok keresztvetés, az ének, a mozgások, a böjt – ez mind-mind olyan dolog, amely életszagúvá teszi a mi vallásunkat, a hitéletünket. És éppen ezért ott van a helyünk a társadalmi életnek a területein is, és oda kell elvinnünk ezt a lelkiséget. Az Isten országát hirdeti az egyház, és annak nagyon sok területe van, nem csak a templomban: a családokban vagy imakörökben is meg lehet élni az Isten országát.”

Ha nem görögkatolikusokkal beszélgetünk, sokak számára nem világos, hogy van Hajdúdorogi főegyházmegye, Miskolci egyházmegye, Nyíregyházi egyházmegye. Ők úgy mondják, ti, görögök. Itt a saját metropolitai egyház feje hogyan tekint a három immár 2015 óta önálló egyházmegyére? Veszített-e vajon egységéből a görögkatolikusság a három egyházmegye megalapításával 2015 óta? – tettük fel a kérdést.

„Én ezt a folyamat gyermekbetegségének tartom, hogy amikor a három egyházmegye létrejött, akkor főleg az új egyházmegyék, a Miskolci és a Nyíregyházi nagyon szerette volna a saját születését és a saját létét minél erősebben megmutatni, minél hatékonyabban munkálkodni ebben. És emiatt voltak jelentős feszültségek az első években, ami azt is mondhatom, ha erős kifejezést használnék, hogy meglékelte az egységet. És éreztük ezt, hogy már-már mintha nem is egy egység lennénk. Annak nagyon örök, amikor így mondják, hogy ti, görögök. Mert tényleg nem is szakadhatunk szét, teljesen fölösleges volna. Egyenként sokkal gyöngébbek vagyunk. Együtt erősek. De én azt érzékelem, hogy lassan-lassan kinőttük már ezt. És nem egymás ellen kell minél jobbnak lenni, hanem egyre erőteljesebb és szebb az együttműködés. Ez nagyon-nagyon fontos. Az egységet nyilván a metropolita személye is jelképezi, összefogja. Ezért szeretnék is tenni, hogy ne a szomszéd vármegye főnöke legyek, hanem mindenkinek a Fülöp atya, püspöke.”

Hogyan, mikor élte meg az Isten körülölelő szeretetét és az ezzel járó eufóriát, melyet a görögkatolikus hívők is megtapasztalhattak – ezt válaszolta:

„A görögkatolikusságunkat megjelenítő események azok, amelyek engem nagyon-nagyon feltöltenek, és boldoggá tesznek, például ilyen volt ez a székesegyház szentelés, de előtte néhány nappal nekünk is volt egy kisebb épületátadásunk, mindenki hozzátette a magáét. És ez olyan jó, amikor mindannyian örülünk annak, amiben benne vagyunk, és így fogalmazódik meg, hogy olyan jó görögkatolikusnak lenni. Azon eseményeket én nagyon szeretem, amikor ez megfogalmazódik. A Görkapocs szokott ilyen lenni, vagy a bál, és vannak kisebb-nagyobb hasonló események, ezek engem is nagyon-nagyon feltöltenek, és ilyenkor tényleg a legboldogabb pillanataimat élem meg, azért, mert azt látom, hogy amit szeretnék elérni, annak vannak megnyilvánulási jelei.

Az Eucharisztikus Kongresszus, a pápalátogatás is olyan események voltak, amikor jelen volt a görögkatolikusság – idéztük fel, hogy kiegészítsük a sort.

Így van, de nem föltétlenül igaz, hogy minél nagyobb volumenű eseményről van szó, annál jobb, hanem bármikor, amikor ott van a levegőben a forróság, hogy egy családba tartozunk. Ahhoz tudom hasonlítani, mint ahogyan gyerekkoromban a karácsonyt vártam és szerettem. Elképesztő, boldogság töltött el szenteste, ahogy bementünk a szobába: a fa, ahogy égtek a gyertyák, énekeltünk a testvéreimmel, bontottuk az ajándékot, játszottunk. Ennél nagyobb boldogság nincs. A görögkatolikusság egy ilyen nagy család, ahol boldogok vagyunk, hogy összetartozunk.

Talán nem tapintatlanság a megállapítás, hogy egyszer nyugdíjba vonul a püspök is és Fülöp atya is. Milyennek szeretné látni a görögkatolikus egyházunkat mondjuk 20 év múlva?

Olyan, mint amikor a Görkapocsot megrendezzük, és mindenki örül annak, hogy görögkatolikus. Vágom a centit, már nincs is 15 év, csak 14 és fél a püspökségemből, nagyon várom már, hogy leteljen. Azt remélem, hogy sikerül széles körben eljuttatni azt a fontos igazságot, hogy mi „keleti” emberek vagyunk itt a magyar valóságban, óriási kincseink vannak a keleti egyház hagyományvilágában és teológiájában, lelkiségében, feladatomnak tartom ennek megéléséhez hozzásegíteni a családokat. Egy apró részletet is mondok: ha mondjuk minden görögkatolikus családban otthon volna ikonsarok és imádkoznák a szokásos kezdetet a Mennyei királlyal. Azt kívánom, hogy a családi életben is – minél szélesebb körben – jelenjen meg az a liturgikus lelkiség, amelyet nekünk kell megélni, képviselni.

Év vége felé közeledve, túl a hatvanon, boldogabb volt-e ez az év, mint az előző?

Hadd gondolkodjam, hogy igazi és őszinte választ mondjak. Igen. Azt mondhatom, hogy igen. Mert a püspökségem is hoz új és új felismeréseket. Tanulok és másképpen viselkedem, vagy hozok meg döntéseket, lépéseket most, mint mondjuk akár öt vagy tíz évvel ezelőtt. A püspökségem is hozott többletet az életembe, a személyiségembe, és nem csak koloncként hordom, mint ahogy én gondoltam az elején. Azt mondhatom, hogy eddig a hatvanegyedik is boldogabb, mint a korábbi.

Az interjút meghallgathatja podcast csatornánkon, a médiatárunkban, vagy a különféle podcast szolgálatatóknál:

Nyíregyházi Egyházmegye - Prizma #64 - Szent Miklós-díj 2023 - Beszélgetés Kocsis Fülöp érsek-metropolitával (google.com)

Prizma #64 - Szent Miklós-díj 2023 - Beszélgetés Kocsis Fülöp érsek-metropolitával - Nyíregyházi Egyházmegye | Podcast on Spotify

Szöveg és fotó: P. Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye

Nyíregyházi Egyházmegye