Aranyosapáti
| Esperesi kerület: | Kisvárdai Esperesi Kerület | |||
| A parókia címe: | 4634 Aranyosapáti, Petőfi Sándor utca 63. | |||
| Postacím: | 4634 Aranyosapáti, Petőfi Sándor utca 63. | |||
| Telefonszám: | (45) 482 137 | |||
| Saját honlap: | https://aranyosapati.nyirgorkat.hu | |||
| Titulus: | Szent Miklós püspök | |||
| Templombúcsú: | december 6. | |||
| Alapítás éve: | XVI. sz. közepe | |||
| Anyakönyvek: | 1781 | |||
| Szertartásrend: | Csegöld Hétfőtől péntekig: 17.00 Vecsernye vagy Szent Liturgia (télen) 18.00 Vecsernye vagy Szent Liturgia (nyáron) Vasárnap és ünnepnapon: 10.00 Szent Liturgia 16.00 Vecsernye Tiszaadony Vasárnap és ünnepnapon: 13.30 Szent Liturgia Gyüre Vasárnap: 08.00 Szent Liturgia Ünnepnap: 16.00 Szent Liturgia | |||
| Az egyházközség rövid bemutatása: | A község mai nevét 1950-ben kapta, mikor Kopócsapáti és Révaranyos egyesült. Ez utóbbi korábban Aranyos és Bács összeolvadásából jött létre. A helybéli bizánci szertartású keresztények már 1555-ben telket kaptak a helyi földesúrtól, hogy azon templomot építsenek.
1705-ben Aranyoson Lasztoveczky Jánosnak hívták a parókust. A 18. század közepéről származó összeírások téglából épült, de rossz állapotban lévő görögkatolikus templomot jeleznek a településen, 1774-ben úgy tudják, hogy húsz éve épült a templom, húsz év múlva azt állítják, hogy 1749–53 között épült. Az 1770-es években a gyürei és apáti filiákban élő hívekkel együtt mintegy száznegyven gyónásra képes görögkatolikus tartozott a parókiához. A 19. század elejére a hívek létszáma jelentősen emelkedett, s megközelítette a hétszázat. Ma is álló, a korábbi épület fölhasználásával újjáépített templomukat 1838-ban szentelték fel. Baldachinos oltárát, ikonosztázionját, szószékét 1839 és 1841 között Molnár Demeter faragta, vele egy időben Suller Károly festő is dolgozott itt, feltételezhetően a lemezre festett képek egy része az ő munkája. Az előkészítő oltár képéért 1847-ben fizettek. Az ikonosztáz festményeit Révész György készíthette az 1850-es években. 1853-ban a templomot újhelyi kővel burkolták. A főoltár nagyméretű, vászonra festett Keresztre feszítés képét Berky Ferenc alkotta 1879-ben. A tornyot 1889-ben kisvárdai mesterek újjáépítették, keresztjét október 13-án szentelték meg és húzták fel. 1936-ban az egész épületet kívül-belül felújították, új padok készültek, a főoltárt átalakították, az ikonosztáziont megújították, a kész templomot július 19-én szentelték fel. Az új falképeket Papp Ferenc debreceni iparművész alkotta, a többi festést Kertész Sándor kisvárdai mester készítette. 1958-ban a belsőt újították fel, ami a faberendezést is érintette. A külsőt a 20. század második felében többször megújították, 2005-ben a tornyot állították helyre. A parókiához tartozó települések közül Gyürén a Máriapócsi Könnyező Istenszülő tiszteletére épült 1997-ben a korábbi helyén egy kápolna. Tiszaadonyban 1907. augusztus 20-án szentelték fel az új templomot Szent István apostoli király tiszteletére, így az első olyan görögkatolikus templom lett, amelynek magyar szent a patrónusa. | |||
| A templom/kápolna címe: | 4634 Aranyosapáti, Petőfi Sándor utca 61 (templom) műemlék 4812 Gyüre, Vasút utca 1 (kápolna) 4833 Tiszaadony, Kossuth Lajos utca 67 (kápolna) | |||
| Templomépítés: | 1836 | |||
| Filiák és misézőhelyek: | Gyüre (gk. kápolna) Tiszaadony (gk. kápolna) | |||
| A parókiához tartozó összes település: | Gyüre Tiszaadony Tiszaszalka Tiszavid | |||
| Szociális alapszolgáltatás: | Szent Miklós Hálója Szolgálat | |||
| Szolgálattevő személy(ek): |
|
| Eddigi szolgálattevők: |
|
KAPCSOLÓDÓ
HÍREK
Bepillantás Aranyosapáti görögkatolikus templomába
