„…a püspökség Nyíregyháza városában vesse meg székhelyét” – a Nyíregyházi Egyházmegye Püspöki Hivatalának története korhű dokumentumok tükrében IV.

Másolat
Kereskedelemügyi m. kir. miniszter 
47417/VI. A. sz. 

Szabolcs vármegye alispánjának

A nyíregyházi görögkatolikus egyház által építendő házban létesítendő kávéházi és vendéglői iparüzlet engedélyezése ügyében 1908. évi október hó 9-én 18185/908. K. sz. a. tett felterjesztésére a következőkről értesítem alispán urat.

Nyíregyháza város képviselő-testülete m. évi június hó 24-én tartott közgyűlésében Kgy. 286/908.K.11565/908. sz. a. hozott véghatározata értelmében a város tanácsának, mint iparhatóságnak, felhatalmazást ad arra, hogy a város képviselő-testülete által a fogadó/szálloda/vendéglő, kávéház és kávémérési iparok gyakorlása tárgyában annak idején alkotott, hivatali elődöm által 1905. évi augusztus hó 10-én 46017. sz. a. jóváhagyott, és ez idő szerint is érvényben álló szabályrendelet 14, 17 és 19. §-ainak ama rendelkezéseitől – melyek szerint vendéglők, kávéházak és kávémérések templomtól, iskolától, kórháztól és oly közhivataltól vagy középülettől, melyek használata az üzlet zaja által akadályoztatnék, legalább 100 méter távolságra nyitható – eltérhessen, és a helybeli görögkat. egyház által a Szentmihályi és Vármegyeház utcán építendő házban nyitandó sörház (vendéglő) és kávéházi iparüzletre az iparengedélyt a véghatározat jogerőre emelkedése után kiadhassa, kimondván, hogy a most hozott határozat a jövőre precedensül nem tekinthető.

A város képviselő-testületének ezen határozatát – mely azt jelenti, hogy a szabályrendelet idézett szakaszait egy adott esetre hatályon kívül helyezi, illetőleg a szabályrendeletet egy konkrét esetre vonatkozólag módosítja – jóvá nem hagyhatom, mert elvi szempontból nem engedhető meg, hogy általános jellegű, tehát mindenkit egyaránt kötelező jogszabályok alól, illetve a szabályrendeletbe ily célzattal felvett rendelkezések alól egyes konkrét esetben kivétel tétessék, s azért ha a város képviselő-testülete úgy véli, hogy a szóban levő egyházat anyagi helyzetének javítása érdekében támogatni kell, erre csak úgy nyílik alkalma, ha előbb szóban levő szabályrendeletének érintett rendelkezéseit, melynek értelmében vendéglők, kávéházak és kávémérések a fent idézett szakaszokban említett épületektől legalább 100 méter távolságra nyithatók, előbb módosítja, éspedig vagy úgy, hogy a távolságot leszállítja, vagy a távolság meghatározását teljesen mellőzi, mely utóbbi rendelkezés mellett aztán minden egyes konkrét esetben az iparhatóság fogja az 1884. XVII. t. c. 34. §-ban foglalt rendelkezés alapján mérlegelni és eldönteni azt a kérdést, hogy a szóban forgó iparokra a templomok, iskolák, kórházak és más oly középületek szomszédságában, melyeknek kellő használata a zaj által akadályoztatnék, az iparengedély kiszolgáltatható-e, vagy sem. 

Felterjesztése csatolmányait megfelelő eljárás végett visszazárom. 

Budapest, 1909. június 16-án

Miniszter helyett: 
Szabó s. k. 
államtitkár 

[Forrás: Nyíregyházi Egyházmegye Levéltára II–20–a. 1. doboz]

Az idézet forrása: NYEL I-1–b. 3371:1914. 61. o. 

Kapcsolódó:

„…a püspökség Nyíregyháza városában vesse meg székhelyét” – a Nyíregyházi Egyházmegye Püspöki Hivatalának története korhű dokumentumok tükrében I. 

„…a püspökség Nyíregyháza városában vesse meg székhelyét” – a Nyíregyházi Egyházmegye Püspöki Hivatalának története korhű dokumentumok tükrében II. 

„…a püspökség Nyíregyháza városában vesse meg székhelyét” – a Nyíregyházi Egyházmegye Püspöki Hivatalának története korhű dokumentumok tükrében III. 

Forrás és fotó: Nyíregyházi Egyházmegye Levéltára

Nyíregyházi Egyházmegye