A Nyíregyházi Egyházmegyében kiemelt figyelmet kap a munkatársaktól és a főpásztortól a cigánypasztoráció. Bár a pasztoráció célja mindig ugyanaz: az Evangélium és Krisztus felé fordítani az emberek tekintetét, minden közösségben más és más módon tud ez megvalósulni. Négy településen immár hagyománya van annak, hogy a cigány testvéreket identitásuk megerősítésében, közösségük erősebbé tételében, a közösség tagjait a keresztény úton járás tekintetében támogassa, s szűkös anyagi mindennapjaiban segítse – adománnyal, odafigyeléssel, neveléssel – a cigánypasztoráció. A következő riportban Kátorjánosi, Nyírkáta, Hodász és Nyíregyháza-Huszártelep településeken jártunk, hogy a cigány közösségek húsvéti készületébe és ünneplésébe pillanthassunk be. De hagyományaik és ünnepi készületük mögött a beszélgetésekből a cigánypasztorációnak az általuk bejárt útja is tükröződik. A riportokat P. Tóth Nóra készítette.
Kántorjánosi
A településen 1987-ben indult meg a cigány közösség szervezése, két évvel később már templom építéséhez fogtak, amely 1993-ra készült el. A közösségben kiemelten – a legutóbbi időszakot tekintve – a felnövekvő generációk tanítására, hitre nevelésére és pasztorálására koncentrálnak. Ebben nagy segítséget nyújt a tanoda. Kerezsiné Polyák Krisztina tisztelendő asszony hitoktató és a tanoda munkájába is bekapcsolódik. Az egyik foglalkozáson a pászkás kosár tartalmát készítették el: sonkát, kolbászt, tojást, sárgatúrót. A hagyományos tojásfestést is megtanítják a gyerekeknek, hogyan kell hagymával vagy céklával színezni a húsvéti tojásokat.
Húsvét előtt a Tudás háza cigány munkatársai, a cigány parókiához tartozók és a magyar egyházközség tagjai együtt figyelik a lelkigyakorlatos prédikációkat, gyónnak: „nincs vita, hogy magyar meg cigány, mindenki nyugodtan elfogadja a másikat, és együtt hallgatják a lelkigyakorlatot” – számolt be Kerezsi János atya.
A Tudás házában dolgozó cigány munkatársak, vagy a parókiák pénztárosa: a pap jobb keze. Segítenek a húsvét előtti adományozásban – persze az adományok nem csupán húsvétkor érkeznek.
A kézműves foglalkozások mellett az ünnep lényegét is igyekeznek átadni, énekeket tanulnak – sokszor a szülőkkel együtt, hogy mindenkiben tudatosítsák: „Krisztus értük is meghalt” – mondta a tisztelendő asszony. A gyermekek a liturgiákon a ministráns szolgálat során a kisebb-nagyobb feladatokkal élik át az ünnepi eseményeket
Mindez nem csak vallásos nevelésüket szolgálja: a tanodában, a Tudás házában, a hittanórákon, de még a cigány nyelvű liturgiákon is identitásukban erősítik azokat a cigány gyermekeket és felnőtteket, akik szívesen részt vesznek a rendezvényeken, programokon. A zenei és tánchagyományok ápolásával, a cigány nyelv használatával és egymás tiszteletével, szeretetével a múlt hagyományaihoz kapcsolódnak.
A kántorjánosi parókussal, Kerezsi Jánossal és feleségével, Kerezsiné Polyák Krisztinával készített beszélgetésünket ITT hallgathatja meg.
Szöveg: P. Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye, fotó: Kántorjánosi Görögkatolikus Egyházközség
Nyíregyházi Egyházmegye