A Nyíregyházi Egyházmegyében kiemelt figyelmet kap a munkatársaktól és a főpásztortól a cigánypasztoráció. Bár a pasztoráció célja mindig ugyanaz: az Evangélium és Krisztus felé fordítani az emberek tekintetét, minden közösségben más és más módon tud ez megvalósulni. Négy településen immár hagyománya van annak, hogy a cigány testvéreket identitásuk megerősítésében, közösségük erősebbé tételében, a közösség tagjait a keresztény úton járás tekintetében támogassa, s szűkös anyagi mindennapjaiban segítse – adománnyal, odafigyeléssel, neveléssel – a cigánypasztoráció. A következő riportban Kátorjánosi, Nyírkáta, Hodász és Nyíregyháza-Huszártelep településeken jártunk, hogy a cigány közösségek húsvéti készületébe és ünneplésébe pillanthassunk be. De hagyományaik és ünnepi készületük mögött a beszélgetésekből a cigánypasztorációnak az általuk bejárt útja is tükröződik. A riportokat P. Tóth Nóra készítette.
Nyíregyháza-Huszártelep
Az itt működő, Sója Miklós nevét viselő óvoda, általános iskola, valamint a Magvető tanoda és a szervezőlelkészség együtt szolgálja a cigány közösséget. „Az ünnepkörökben lélegzünk” – mondja Szabó-Bernát Sándorné címzetes igazgató, a tanoda szakmai vezetője.
A húsvétra való készület, a nagyböjt során nehéz arról lemondani, amit a legjobban szeretnek a cigány gyermekek is: a zenéről, a ritmusról, a táncról. Helyette a különleges bizánci dallamokkal ékesített előszenteltek liturgiája van. A gyermekek szeretnek bekapcsolódni ebbe – mondja a pedagógus. Hamar megtanulják az énekeket, a tömjénezőt örömmel viszik a papnak.
A szenvedést nehezebben fogadják el, így a passiót, Krisztus szenvedéstörténetét csak árnyjátékkal jelenítették meg az iskolában a tanulók.
A húsvéti készülődés része volt a barkafűz ültetése, a tojásfestés, és megismerték a húsvéti eledelek szimbolikáját.
A Huszártelepen nem gyakorlat a pászkás kosarak szentelése, így Szikora Ede Szabolcs szervezőlelkész atyának a felesége, Dalma tisztelendő asszony készíti a sárgatúrót és húsvéti finomságokat, melyet a feltámadási szertartás után felszeletelve közösen fogyaszthatnak el a szertartásra érkezők. A Huszártelepen a hagyományteremtés folyamatában élnek: az intézmények, a pap és a családja, a munkatársak megtanítják mindazt, ami máshol esetleg már évszázados hagyomány.
Az iskolában az utolsó tanítási napon a gyermekeknek tartottak lelkigyakorlatot. Az árnyjátékkal előadott passiójáték megtekintése után mindenki a termében hittanórákon vehetett rész, melyet papnövendékek tartottak. Majd az előszenteltek liturgiája következett.
A gyermekeket és felnőtteket a településrész meghatározó épületébe, a befogadás házába, a Szentháromság-házba az ünnepi szertartásokra is várja a parókus, Ede atya és családja, hiszen ez az épület ad otthon a szervezőlelkészség kis kápolnájának is.
Jelen van egy diakónus is a mindennapokban, akit szeretnek és elfogadnak a gyerekek.
Az év minden időszakában, így ilyenkor is érkezik adomány a Huszártelepre. A tartósélelmiszer-csomagok a húsvéti asztalt segítik teljessé tenni az itteni családokban.
Nagyobb ünnepek másnapján a főpásztor is ellátogat a gyermekekhez és együtt töltenek egy kis időt.
Nem kevés áldozattal és befektetéssel jár a munka itt, de ez olyan, mint a vetőmag, kezdetben nem látja még az eredményét a gazda, csak később, hosszú távon, amikor termést hoz, gyümölcsöt terem – magyarázza Szabó-Bernát Sándorné.
A Sója Miklós köznevelési intézmény vezetője, Szokolné Nagy Ágnes arról számolt be örömmel, hogy az iskola a húsvéti készülődésen túl az Erasmus+ pályázatokat folytatva egyre több cigány gyermeknek és munkatársnak igyekszik lehetőséget biztosítani a külföldi utazásokra, tanulmányutakra.
Az iskola kapukat nyitogat a „sínen túli világ” és az Isten felé…
Szabó-Bernát Sándornéval és Szokolné Nagy Ágnessel készített interjúnkat meghallgathatja podcast csatornánkon.
Szöveg és fotó: P. Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye, további fotók: Szikora Ede Szabolcs
Nyíregyházi Egyházmegye