Őrködjünk a szépség megmaradásán! – Szépséges Pászka egyházművészeti délután Miskolcon

A miskolci Művészetek Háza színháztermében a zene hangjai, a folyosón pedig az egyházmegye centenáriumi fotópályázatára beérkezett képekből készült összeállítás közvetítette egyházunk és liturgikus hagyományaink szépségét.

A műsorban elsőként a Miskolci Székesegyház Énekkara lépett színpadra. A kórus huszonegy évvel ezelőtt alakult. Az utóbbi évtizedben Szűcs Kornél karnagy művészeti vezetésével munkálkodnak. Alapvető küldetésük a székesegyház és olykor más templomok szolgálatában való aktív részvétel. Erre az alkalomra a húsvéti liturgikus énekek négyszólamú feldolgozásait hozták el.

Ez után a Hassler Énekegyüttes műsorát hallhatta a közönség. A Miskolcon tanuló diákokból és fiatal értelmiségiekből alakult énekegyüttes karvezetője dr. Sándor Zoltán, a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézetének habilitált egyetemi tanára. A megalakulásuk óta eltelt évtizedek alatt számos hazai és külhoni versenyen, fesztiválon értek el kiváló minősítéseket. Ez alkalommal elsősorban egyházi szláv feldolgozásokban adták elő a nagyhét második felének és a húsvét ünnepkörének sajátosan szép énekeit. Végül sikerült az egész közönséget is bekapcsolniuk a „Látván Krisztus föltámadását” kezdetű himnusz éneklésébe.

A műsor második részében a debreceni Lautitia Ifjúsági Vegyeskar állt színpadra. A Hajdúdorogi Főegyházmegye fenntartásában működő Lautitia kóruscsalád a napokban tért haza az Olaszországban megrendezett Consorso Corale Internazionale nemzetközi kórusversenyről. Nemes József karnagy vezetésével ott a Lautitia Gyermekkar, illetve az Ifjúsági Vegyeskar egyaránt arany diplomával zárta a programot. Mostani műsorukban a versenyre vitt művekből is válogattak. Ezek között egy litván népdal különleges, nyolcszólamú, azaz kétszer négyszólamú feldolgozását is hallhatta a közönség. A karnagy az elhangozott művek szerzői hátteréről is megosztott néhány információt, mint például az előadás zárásaként megszólaltatott kortárs zeneműről, melynek szövege Juhász Gyula Tavasz-esti dal című költeménye, zeneszerzője pedig Kutrik Bence.

„Ahol szeretet és egyetértés, ott van jelen Isten – énekelte a fiatalok kórusa, és hisszük azt, hogy Isten jelenléte teszi széppé életünket, együttlétünket, éneklésünket – fogalmazott Orosz Atanáz püspök a rendezvényen mondott köszöntőjében. – Egy tiszta hang, de főként egy összhangzat szép számunkra, mert valahol Isten üzenetét közvetíti.”

„Mi, akik így egy nagy családként összetartozunk, valahol mindannyian úgy gondoljuk, hogy egy házaspár akkor igazán szép és házasságuk akkor tartós, hogyha ketten hármasban, Isten kegyelmében ragyognak. Még inkább hasonló a helyzet a keresztény családdal. Így vagyunk mi az idei húsvét idején is. Összetartozunk és örülünk templomi szertartásainknak, hogy végre újra közösségben érezhettük magunkat nagycsütörtöktől húsvét fényes keddjéig, és kitöltötte szívünket az az öröm, amelyet a Szentséges, illetve Szépséges Pászka dicsőítésekor énekelve kifejezünk.” – mondta a főpásztor, később pedig utalt a Miskolci Egyházmegye jogelődje, a Miskolci Apostoli Adminisztratúra megalapításának századik évfordulójára is:

„A mi szépkorú Exarchátusunk századik születésnapja azért jelent számunkra nagyon sokat, mert épp rólunk van szó; a mi kis egyházmegyénknek, a mi közösségünknek az ünnepe, ünnepségsorozata, amelyet Isten dicsőségére tervezünk és valósíthatunk meg.”

Atanáz püspök elismerően szólt a jelenlévő nem görögkatolikus testvéreinkhez is, valamint azokhoz, akik háborús körülmények között még csak most készülnek a húsvét elérésére és megünneplésére.

„Imádkozunk értük és a békéért egy olyan rút világban, ahol sokféle csalárdság torzítja el azt a szépséget, amelyet a teremtő és gondviselő Isten szánt nekünk. Őrködjünk ennek az eredeti szépségnek a megmaradásán, tegyünk meg mindent azért, hogy embertársainkkal, testvéreinkkel megmaradjon az a békesség, amelyet száz évvel ezelőtt – a Miskolci Adminisztratúra alapítása havában – az akkori hajdúdorogi püspök ezzel a zsoltáros mottóval fogalmazott meg egy többnapos máriapócsi görögkatolikus diákzarándoklaton: „Íme, mily szép és mily jó az atyafiaknak együtt lakniuk.” (Zsolt 133,1). Ezt éljük meg mi most is, száz évvel később, és örömmel vesszük észre, hogy testvéreink is bármilyen messziről érkeztek, hasonlóképpen gondolkodnak, hasonlóképpen éreznek, és azt a szépséget képviselik, amely a tündöklő mennyei Jeruzsálem előjele.”

Az összejövetelen mintegy félezer hívő élén Kocsis Fülöp metropolita és Szocska Ábel püspök is részt vett, valamint olyan tiszántúli áldozópapok is, akik korábban a Miskolci Egyházmegye mai területén működtek. A rendezvény hagyományosan agapéval zárult, melyen most is a főpásztorok kínálták a megszentelt pászkát.

A rendezvény folytonosságának megtartásában elévülhetetlen érdemei vannak Jászter Beátának és Makkai László atyának, bízunk benne jövőre is közösen ünnepelhetjük meg a Szépségest.

Szöveg és fotók: Varga-Juhász Bernadett / Miskolci Egyházmegye

Nyíregyházi Egyházmegye