Legyünk áldás a gyermekek számára – a bölcsődék napját ünnepelték Nyíregyházán

Az ünnepi együttlét a nyíregyházi Szent Miklós-székesegyházban kezdődött, ahol a több mint száz megjelent vendég együtt imádkozott. A szertartást vezette és elmélkedést tartott Kocsis Dániel atya, a székesegyház beosztott lelkésze.

Az atya a templom falain megjelenő tanításokat vette sorra, s ezek közös szemlélése vezette az ő gondolatait is. A Nyíregyházi Egyházmegye püspöki székesegyházában mindenki otthon érezheti magát, megnyugvást találhat. A Jóisten épp ezt akarja szívünkbe vésni: a templomban jó helyen vagyunk, ott, ahol válaszokat és megnyugvást találhatunk a mindennapok nehézségei közepette – mondta Dániel atya.

A falfestményeken megfogalmazott üzenetek vezetik figyelmünket és hozzánk szólnak. Így tekintettek először a bejárat két oldalán található jelentekre: a tékozló fiú és az irgalmas szamaritánus történetére, majd a templomhajóban szemmagasságban látható, Krisztus életének egyes állomásait ábrázoló falképeket vizsgálta: a születését, az első csodatétel alkalmát, a kereszthalálát, feltámadását, és a felsőbb régiókat: az Úrjelenést, a színe változását és a mennybemenetelt. Mindegyik tematikus egységhez a saját életünkre vonatkoztatott üzenetet is megfogalmazott, s a bölcsődei szolgáltatásból érkezőkre szabta mondandóját.

A templom akár a bölcsőde: ide az Atya minket gyermekeiként vár haza. Az Isten felénk lehajló szeretetét nekünk magunknak is kell gyakorolnunk nap mint nap azokkal a gyermekekkel, akiket gondjainkra bíztak. Így az intézményeinknek ne csak adminisztrációjában és feliratában legyen jelen az egyház, hanem az imádságban is: az Isten jelenlétével vigaszt találhatunk, de az imádság nem cél, hanem eszköz ehhez. „Mi az egyház ölelésében végezhetjük a munkánkat” – fogalmazott.

A szertartás után a Nyíregyházi Egyházmegye elismerő oklevelét vehették kezükbe az intézmények kiemelkedő munkát végző dolgozói. A kitüntetéseket a Nyíregyházi Egyházmegye Szociális Irodájának vezetője, Bodnár-Szabó Ildikó és gazdazási vezetője, Pusztai László adta át az alábbi díjazottaknak:

Szónok Enikő

Kiss József

Rocska Judit

Molnárné Izsipi Enikő

Borza Istvánné

Kardos Jánosné

Vecseiné Tóth (kiemelt díjazott)

Az ünnepség a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskolán folytatódott. A szakmai alapvetéseket dr. Pálfi Sándor, a Debreceni Egyetem Gyermeknevelési Gyógypedagógiai Kar Gyermeknevelési Tanszék tanszékvezető főiskolai tanára, dékáni referens mondta el „Játék a bölcsődei nevelésben – a 3 éves kor előtti élet játéksajátosságai” című előadásában.

A gyermekeknél lelki szükséglet a játék, a szabad játék, s ennek megteremthető kereteiről beszélt, valamint azokról a szükségletekről, melyek az egyes gyermekek esetében máskor és máshogyan nyilvánulnak meg. Ugyanakkor arra is felnyitotta a hallgatók szemét, hogy sokszor a felnőtt gondolkodás felől közelítjük meg a gyermeki viselkedést, saját, elképzelt sémánkhoz igazítva a gyermekeket, akik a túlszabályozás, az ingerszegény környezet hatására elveszítik eredendő kíváncsiságukat; alkalmazkodnak az elvárásokhoz. Beszélt a „nyílt végű” tanulási szemléletről, a gyermeket körülvevő tárgyi környezetről, melynél szintén igaz lehet a mondás: a kevesebb több. A gyermek elsődleges szükségletei lelki szükségletek. Az marad meg bennük emlékként, tudásként, amit érzelmek rögzítenek – mint mondta.

Kulcsfogalomként emelte ki a reflexivitást, mely a gyermekekkel foglalkozó felnőtt egyik legfontosabb tulajdonságának kellene lennie: a gyermekre való figyelés során értelmezni annak tetteit, s ezek alapján változtatni saját elképzelésein.

A szakmai muníció után lelki oldaláról tekinthettek saját szolgálatukra a bölcsődében dolgozók, hiszen Juhos Imre atya, a Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyház lelkipásztora és mentálhigiénés lelkigondozó tartott előadást „Mi kell ahhoz, hogy valami megfoganjon és általunk meg tudjon születni?” címmel.

Az angyali üdvözlet jelentének egyes részleteit boncolgatta, megvizsgálva annak szereplőit; az Isten, az angyal magatartását ebben a szituációban, és Mária válaszát, tetteit. Öt szempont mentén haladt a téma boncolgatásában.

Azt emelte ki, hogy a helyes önszeretet, az odafigyelés önmagunkra, nagyban segít és hozzájárul a másokért hozott áldozat megtételében. Önismereti és helyes önértékelési útra hívta a hallgatóságot, hiszen a felnőttek tükrök a gyermekek számára: „kiskorunkban a szüleink tekintetéből olvassuk ki, mit gondoljunk a világról, magunkról” – mint mondta. Ugyanakkor sebzettségeinkből is érkezhet pozitív válasz a világra.

Az ünnepi ebéd a kötetlen együttlétre adott teret a nyolc bölcsődéből érkező vendégeknek, akiknek a nap végén Bodnár-Szabó Ildikó irodavezető Szocska A. Ábel megyéspüspök üzenetét is közvetítette, s megköszönte az áldozatos munkát. „Legyünk áldás a gyermekek számára” – kívánta a munkatársaknak.

Az eseményről készített összefoglalónkat hamarosan meghallgathatja podcast csatornánkon.

Kapcsolódó:

A jövőnket építjük – bölcsődét szenteltek Máriapócson

Szöveg és fotó: P. Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye

Nyíregyházi Egyházmegye