Húsvét örömhíre – Bizánci dallamok a Görögkatolikus Múzeumban

Hétfőn, a sorozat áprilisi állomásán Krisztus föltámadásának dicsőítése állt a középpontban. Mint Bubnó Tamás elmondta, a keleti egyház egészen mennybemenetel ünnepéig hirdeti a föltámadás örömét, olyannyira, hogy ez vált a mindennapi köszöntésünkké. Szerte a világon a keleti keresztények – katolikusok, ortodoxok – mindenféle nyelven így köszöntik egymást, ha találkoznak, elbúcsúznak: Föltámadt Krisztus! – s így válaszolnak rá: valóban föltámadt! E köszöntés szépsége, büszkesége, bátorsága szerencsére egyre jobban terjed: már protestáns testvéreink is használják, hiszen felekezettől függetlenül közösen valljuk és hirdetjük Krisztus feltámadásának örömhírét.

A bizánci egyházban sosem volt egyetlen hivatalos dallam. A keleti kereszténység szellemi, kulturális központja először Szíriában alakult ki, Antiókhiában és Damaszkuszban. A központ később Konstantinápolyba tolódott, ahonnan a Balkánra, Kelet-Európába, és a Kárpát-medencébe is elterjedt. Ezeken a területeken a bizánci liturgikus zenének különböző dallamvariánsai alakultak ki, melyek sokszínűségére ékes példa a mi sajátos Kárpát-medencei dallamvilágunk.

Az is teljesen egyedi a bizánci egyházban, hogy a magyar görögkatolikus hívek énekelnek a szertartásokon. Ez teljesen ismeretlen a keleti kereszténységben. A legtöbb helyen kizárólag a képzett kórus teljesít énekes szolgálatot, olyan szinten, ami az a legméltóbb az Isten dicsőítésére. A Görögkatolikus Metropólia éppen ezért fordít nagy hangsúlyt liturgikus zenei oktatásra, fejlesztésre egészen kisgyermekkortól.

Elsőként az Athosz-hegyi szerzetesek énekét hallgattuk meg, akik a legősibb bizánci dallamok egyikén, görög nyelven énekelték el a húsvéti tropárt, majd mi, résztvevők a kiosztott kották segítségével meg is tanultuk, s a Szent Atanáz kórussal közösen el is énekeltük azt.

Ezután magyar nyelven, egyből 3 szólamban zengett a Föltámadt Krisztus, majd ennek ősét tanultuk meg szláv nyelven, mely az 1904-es Boksay-Malinics-féle ungvári irmologionból (kottás énekeskönyv) maradt ránk.

Ezt követően a szír-libanoni dallamvilágba engedett bepillantást a Szent Efrém Férfikar és a libanoni Abeer Nehme énekesnő közös koncertrészletének meghallgatása, mely a nagyhét és húsvét történetét mutatta be drámai hangulatváltásokkal.

Egy olyan különleges éneket is megtanult a közönség, mely Jézus Krisztus nyelvén, a nyugati arámi nyelven hirdette a föltamádást. Ezt az ősi nyelvet ma már csak két szíriai faluban beszélik, ezért az egyik legveszélyeztetettebb ősi nyelv a földön.

Utolsó előtti felvételként meghallgathattuk a szerb Divna Ljubojevic előadásában, férfi kísérettel a „Keljen fel az Isten és széledjenek el az ő ellenségei” kezdetű húsvéti előverset, balkáni, szerb dallamváltozatban.

Zárásként az elmúlt alkalommal megtanult görög nyelvű Istenszülő-éneket énekeltük el, majd meghallgattuk a híres görög énekesnő, Nektaria Karantzi előadásában, hangszeres kísérettel, s a refrént közösen énekeltük az előadókkal.

A Bizánci dallamok áprilisi előadása ezzel véget ért, a sorozat utolsó eseménye május 27-én 18 órakor lesz a Görögkatolikus Múzeumban (Bethlen Gábor utca 21.)

Szöveg: Király András, fotó: Görögkatolikus Múzeum

Nyíregyházi Egyházmegye