Érintő - vasárnapi gondolatok Szabó Csaba Péter atyával

Mt 6,22-33

Krisztusban Kedves Testvérek!

Jézus követése és tanításának életre váltása egész életünk célja. Amikor meghív bennünket, hogy menjünk és kövessük őt, és mi útra kelünk: onnantól már az Ő útján megyünk tovább, nem a saját utunkon kóborlunk.

„Ahol a kincsed van, ott lesz a szíved is.” (Mt 6,21) Emberként nehéz megfogalmazni, hogy mit is jelent pontosan ez a mondat az életünkre vonatkozóan, ezért ezt ma megteszi az Úr Jézus. A mai evangéliumi rész az úgynevezett Hegyi beszéd egy része. Jézus a tanítványok között letelepszik, és tanítani kezdi őket:

Tanít a világosságról, melyet ő tud mindannyiunknak elhozni az életébe.
Tanít arról, hogy nem szolgálhatunk két Úrnak, az Istennek is a mammonnak is, hiszen valamelyiket értelemszerűen jobban kell szeretni, amivel egyben a másikat meg kell vetni.
Tanít arról, hogy ne aggodalmaskodjunk az élet földi látszólagos terhei miatt, mert az Isten mindig gondoskodni fog rólunk.

Ha Jézus meghívott bennünket a követésére, akkor a követés szabadságából fakadó élet kell, hogy a Jézus után való vágyakozásában akarjon Jézus világosságával megtöltött, Istennek szolgáló, Istenben bízó élet lenni.

Nehéz világosságról beszélni az életünkben, ha egyszerre több feladat és ezzel együtt több nehézség szakad rá az életünkre. Pláne, ha még ezeket a nehézségeket bajok, fájdalmak, kapcsolati nehézségek, problémák nehezítik. Akkor még nehezebb az életben csak a napos oldalt meglátni. De Jézus azt ígérte, hogy a világosságot el fogja hozni az életünkbe. Ha a sok teher alatt van időm leülni, kezem összekulcsolni, és meghívni őt az életembe, a szívem nehézségeibe, akkor nem marad ott többé sötétség, mert Krisztus barátsága és szívének melege át fogja világítani egész életemet.

Azt is mondja Jézus, hogy nem szolgálhatunk két úrnak. Miért nem? Hiszen a világon mégiscsak meg kell élni valamiből. A boltban a kenyeret mégsem adják két szép mosolyunkért. Jézus nem is arról tanít, hogy teljesen szakadjunk el a világ értelemszerű normáitól, hanem arról, hogy ne essünk túlzásba. Nehogy a földi dolgok elvegyék a teljes időd, és életed lényegét. Nehogy elkezdj szolgálni a földi gyönyöröknek: az alkoholnak, a függőségeknek, a test vágyainak, mert ezek uralkodni fognak feletted. Ha szolgálsz, akkor már van urad. Ha van urad, akkor uralkodnak rajtad. Ha pedig uralkodik valaki rajtad, akkor nem vagy szabad.

Az Isten szolgálata nem jelent megkötözöttséget vagy az abban való meghagyást. Istennek szolgálni szabadság, szabad élet. Istennek szolgálni szent. Mi mindannyian arra vagyunk hívva, hogy szabadok legyünk az Istenre, és szabadok legyünk a helyes szeretet megélésére, befogadására. Ha pedig szabadok vagyunk, akkor a bizalmunk sem sérül az Istenben.

Jézus követésének egyik csodája, hogy mindent hátra kell hagynunk. Engedd már el a gondokat! Engedd már el a nehézségeket! Engedd már el a földhöz kötöttségedet! Most nézz rá Krisztusra! Az Ő hívása megtölti egész életedet!

Mindennel meg fog bennünket elégíteni. Ő nekünk adja mindazt, amire szükségünk van: az irgalmat, a megbocsájtást, és az örök életet. Ha pedig ez sem lenne elég, akkor annak a lehetőségét is megadja nekünk, hogy fizikailag is magunkhoz öleljük őt: az Eucharisztiában. Jézus a világosságunk, igaz barátunk, és Jézus az, aki el tud bennünket vezetni az Istenbe vetett bizalom teljességére tanítása, élete, feltámadása, és a Szentlélek elküldése által. 

Az Istennek mi mindannyian kincsei vagyunk. Krisztus követése adjon nekünk igazi kincseket, és ne engedjük elfelejteni, hogy honnan kaptuk azokat. Ahol a szívünk, ott Krisztus van, ahol Krisztus van, ott minden kincs a miénk. 

Ámen.

Nyíregyházi Egyházmegye on Apple Podcasts

Google Podcasts - Nyíregyházi Egyházmegye

Nyíregyházi Egyházmegye | Podcast on Spotify

Szöveg: Szabó Csaba Péter, fotó: hu.efferit.com

Nyíregyházi Egyházmegye