Érintő  – vasárnapi gondolatok Beregi István atyával

Mt 14,14-22

Krisztusban, Kedves Testvérek! 

A Szentírás csodálatos gazdagságot tár elénk, és ez egy olyan történet, amelyben ezt a fajta gazdagságot látjuk. Hiszen Jézus nemcsak segít, hanem az, amit tesz, az sokkal több annál. Nemcsak egy egyszeri esemény, hogy Jézus megsajnál néhány embert és segít rajtuk, gondoskodik róluk, hanem ez sokkal több annál. Jézus kinyilatkoztatni akar. Kinyilatkoztatni akarja Isten szeretetét, megmutatni és föltárni azt a gondviselő szeretetet, amely minden emberi életében jelen van. Ugyanakkor Jézus ezzel a cselekedetével kinyilatkoztatja azt is, amit Ezékiel proféta jövendöl arról, hogy Isten az, aki a jó pásztor lesz a népnek. Ő mondja: "így szólt az én uram: majd én keresem meg juhaimat, és én viselem gondjukat. Ahogyan a pásztor gondját viseli a nyájnak, amikor ott áll juhai között, amelyek szét voltak szóródva, úgy viselem gondját juhaimnak. Kiszabadítom őket, ahová csak szóródtak. Én legeltetem juhaimat, és én keresek nekik pihenő helyet.” (Ezékiel 34) Jézus ki akarja nyilatkoztatni azt, hogy ő az a messiás király, az a pásztor, aki a népet a föld magaslataira emeli és megelégíti. Ő az a jó pásztor, az az Istentől küldött király, aki az ég áldásával és felülről jövő ajándékokkal fogja jól tartani és célhoz vezetni a népet.

Jézus csodája, kinyilatkoztatás. Olyan értelemben is, hogy látjuk, 12 telekosár marad meg, és ebben a 12 telekosárban nemcsak az apostoli létszámot, a tizenkettőt kell látnunk, hanem az önmagát oda ajándékozó isteni szeretetnek a túláradását is. Isten sohasem szűken mér, nem annyit ad, amennyi éppenhogy elegendő, hanem mindig bőven, és ez az ajándékozó, túláradó szeretetnek a kinyilatkoztatása, amit ebben a történetben is meglátunk.

Ugyanakkor a kenyérszaporítás története utalás is. Visszautalás a mózesi eseményre, hiszen a letelepítés, a manna, vagy a fürjekkel kapcsolatos események mind-mind eszünkbe juthatnak, hiszen itt is a pusztában van a nép, és Jézus az, aki táplálja. A mózesi eseménynél Isten adja a csodát, Mózes csak szolgálja Istent, itt viszont maga Jézus az, aki megszaporítja a kenyeret, és aki megelégíti az embereket. Utalás arra, hogy mennyivel nagyobb a valaki van itt, mint Mózes.

Persze azt is látnunk kell, hogy ez az utalás nemcsak a múltra vonatkozik, hanem a jövőre is. Mert azzal, ahogyan Máté és a többiek is leírják a kenyérszaporítás történetét, az egyértelműen az utolsó vacsorára utal. Mert itt is, ott is ugyanazokkal a szavakkal írja le, hogy kezébe veszi a kenyeret, hálát ad, megáldja, megtöri és odaadja a tanítványoknak. Jézus ezt is meg akarja nekünk mutatni. Utal erre az utolsó vacsorára, és föltárja nekünk ezt, hiszen ez az örök élet eledele.

A manna, a fürjek, amelyeket egykor a nép Mózes közvetítésével a pusztában kapott, Isten ajándékaképpen a földi élet megsegítését szolgálta. Az az étel, amit Jézus ad, az Eukarisztia, az Ő teste és vére: az örök életet akarja bennünk táplálni. Az örök életre szóló eledelről van szó. Mennyivel gazdagabb jelentésű ez az utalás, és újra meg újra ez az, amin el kell gondolkodnunk.

Azt is látjuk, hogy ez a történet szimbóluma, jelképe a keresztény életnek. Jézus azt mondja a tanítványoknak: "ti adjatok nekik enni. De hát csak öt kenyerünk és kéthalunk van." Milyen sokszor tapasztalja ezt akár az egyház közössége, akár benne mi magunk, hogy az, amink van, az valójában kevés. Úgy érezzük, hogy nem tudunk annyit adni, amennyi kellene. Hogy az, amivel mi magunk rendelkezünk, az valójában mennyire kevés. És azt látjuk, hogy Jézus áldásával mindenkinek elég lesz.

Milyen csodálatos üzenet, hihetetlen bátorítás, hogy Jézus arra bíztat bennünket, hogy azt, amink van, ajánljuk föl neki. Azt az öt kenyeret és két halat, amely lehet, hogy valójában nagyon kevésre elegendő, ajánljuk föl, és ha ő megáldja, akkor bőségesen elég lesz.

Ezért akarjuk mi is újra meg újra megtapasztalni ezt, részesei lenni Jézus szeretetének,
ezért emeljük föl újra és újra a szívünket,
ezért tartjuk oda az öt kenyerünket és a két halunkat, hogy Jézus áldása minket is betölthessen.

Ámen.

Hallgassa meg az elmélkedést István atyától a különféle podcast szolgáltatóknál:

Nyíregyházi Egyházmegye on Apple Podcasts

Google Podcasts - Nyíregyházi Egyházmegye

Nyíregyházi Egyházmegye / Podcast on Spotify

Szöveg: Beregi István, fotó: nicelife.hu

Nyíregyházi Egyházmegye