Érintő – vasárnapi gondolatok Szabó Csaba Péter atyával

Szent István Társulati Biblia - Máté evangéliuma - Mt 22,35-46 (szentiras.hu)

Szent István Társulati Biblia - Lukács evangéliuma - Lk 4,16-22 (szentiras.hu)

Krisztusban Kedves Testvérek!

Jézus föltámadása nemcsak örömmel tölti el mindannyiunk szívét, hanem a meghívottság felelősségével is.

A föltámadás számunkra azt jelenti, hogy nem a halál az utolsó pont; hogy nem zárul rosszul életünk története; és legfőképpen az jelenti, hogy számunkra, számodra, és számomra is van élet. Élet, mely boldogságot, megújulást, és lehetőségeket is jelent, élet, mely a szeretettől lesz teljes, élet, mely maga Krisztus.

Megállva görögkatolikus egyházi, liturgikus évünk kapujában, és visszatekintve a mögöttünk álló időszakot, szükségünk van egy elhatározásra. Egy áldott tény, hogy őseink úgy alkották meg hitünk, és vallásunk éves liturgikus életét, hogy abban mindig legyen olyan pont, ami emlékeztet bennünket arra, hogy mi Krisztushoz tartozunk. Ezekhez az emlékeztetőkhöz viszont szükségünk van egy elhatározásra.

Hangozzon ez úgy, hogy a mai naptól minden nap,

minden lépésemmel közelebb akarok kerülni Krisztushoz.

Hol is kezdjem?

Jézus segít! Azt mondja, szeresd Uradat, Istenedet, teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből! Azaz kell, hogy szíved teljesen az Övé akarjon lenni, és te akard a te szívedet teljesen az Istennek szentelni. Ehhez készülj fel! Nézz egy kicsit bele, és ami nem odavaló: rosszaság, gonoszság, harag, gyűlölet, azt dobd ki. Nem adhatsz Istennek olyan szívet, amit közben emészt a rossz.

Istennek olyan szív kell, mely szentté tud válni, a vele való találkozáskor, és mely ezt a szent állapotot életté tudja váltani. Egy olyan szent életté, mely kihat a környezetére, családjára, barátaira. Akarj ilyen tiszta szívet, mely teljesen Őt szereti.

Teljes lelkedet se feledd neki adni. Ha mosatlan lelked ruhája, vagy kopott, újítsd meg a szentgyónásban! Mosd tisztára lelked, hogy Krisztus föltámadásának a fénye tudjon rajta ragyogni. Lelked pedig növekedjen Isten irányába, hogy minél teljesebben tudd azt neki ajándékozni.

Emberként nem könnyű mindig vallásosnak lenni. Kell hozzá egy kitartás, egy akarat, egy igaz elhatározás, mely értelemmel is tud segíteni a lélek Istenre hangolásában. Kell, hogy elménket is minél inkább átjárja Isten kegyelme. Ha nem Istent akarod a fejedbe beengedni, akkor belopódzik oda minden más, mely nem oda való.

Ha elhatározásunk az új egyházi év kezdetén még kiegészítésre szorul a felebaráti szeretet parancsával, melyet Jézus tanított szintén nekünk: Szeresd felebarátodat, mint önmagadat, akkor vegyük saját magunk számára példának, a Lukács evangéliumának részletét: szegényeknek örömhírt vinni, foglyoknak szabadulást, vakoknak látást, szabaddá tenni a megtörteket, és hirdetni az Úr kedves esztendejét. Ha csak egynek is sikerülne valamelyiket megtennünk, egynek is a legkisebbek közül, már közelebb kerülnénk új évünk céljához, már közelebb kerülnénk az emberszerető Istenhez, felebarátainkhoz, és önmagunkhoz is, mert törekednénk annak a szeretetnek gyógyítására, melyet Isten nekünk ajándékozott, az emberi természetünk pedig megrontott.

A mai napon imádkozzunk azért, hogy Isten kegyelme segítsen bennünket a Krisztushoz való közeledéshez, és így tehessünk eleget a meghívásnak kellő felelősséggel, az Ő útját követve, Ámen.

Az elmélkedést meghallgathatja podcast csatornánkon, valamint a különféle podcast szolgáltatóknál:

Nyíregyházi Egyházmegye on Apple Podcasts

Nyíregyházi Egyházmegye/Podcast on Spotify

Szöveg: Szabó Csaba Péter, fotó: P. Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye

Nyíregyházi Egyházmegye