Retreat in Esztergom

Vasárnap reggel, az indulás előtt Szent Liturgián vettünk részt a Szent Miklós-székesegyházban, amelynek prédikációjában Szabó Tamás pasztorális helynök atya biztató gondolatokkal segített bennünket elindulni lelkigyakorlatunkra és elkezdeni az új tanévet. „Hasonló a mennyek országa egy király emberhez, aki menyegzőt készített a fiának.” (Mt 22,2) Nekünk, katekétáknak is ez a feladatunk: a mennyek országához újra és újra elő kell készítenünk a meghívókat, és átadni a gyermekeknek. Bizonyára sokszor nem látjuk, hogy mi lesz a működésünk eredménye, hogy ők elfogadják-e azt, esetleg később élnek-e vele, de a mi feladatunk változatlan: meghívni a ránk bízottakat a mennyek országába vezető útra. A Szent Liturgia Szocska A. Ábel püspök atya előtt tett ígérettel zárult, és főpásztori áldással indultunk nemcsak az esztergomi útra, de az új tanévnek is.

A liturgikus ünneplés után első úti célunk Budapest volt, ahol a Magyar Zene Házát tekintettük meg. A kiállítás, a városligeti séta segített bennünket abban, hogy elkezdjünk befelé fordulni, hangolódni. A délután folyamán megérkeztünk a lelkigyakorlat helyszínére, Esztergomba, ahol dr. Török Csaba atya várt bennünket, aki az Esztergom-Vári Főszékesegyház plébániai kormányzója, az MKPK tévéreferense és teológiai tanár. Csaba atya a bevezető elmélkedés során a jövő problematikáját tárta elénk. Mitől félünk? Milyen Egyház vár ránk? Mivel tudjuk igazán megérinteni a fiatalokat? A média segítségül szolgál-e az evangélium hirdetésére? Ezeket a kérdéseket vetette fel elmélkedésében.

Hétfő reggel a Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyházat, Magyarország legnagyobb egyházi épületét mutatta be számunkra lelkigyakorlatunk vezetője lelkiségi, lelkiségtörténeti vonatkozásokkal. A délután folyamán idegenvezetéssel bejártuk Esztergom város nevezetes helyeit: a Dzsámi Múzeumot és a Veprech-tornyot láthattuk, a Víziváros múltját hallgathattuk meg, valamint a Szent István fürdő megépítésének történetét. A város megtekintése után további elmélkedések vártak bennünket Csaba atyával.

A hitoktatásban kevés alkalommal esik szó a hitoktató önmagához való viszonyáról, ugyanakkor ezt egyáltalán nem szabad elhanyagolni. „Nem lehetsz bárki, de önmagad lehetsz” – hívta fel a figyelmet. A korlát nem akadály, hanem ajándék. A vasárnap esti elmélkedéssel összekapcsolva folytatta a gondolatait: fontos, hogy ne essünk abba a hibába, hogy a jövővel kapcsolatban túlzott önbizalmunk legyen. Megváltásra szorulunk. „Christus medicus”, azaz szükségünk van Krisztus gyógyítására, sebeink befödésére, mert ezáltal lesz jövőnk.

Az estét az esztergomi görögkatolikus templomban folytattuk, ahol Káplár Márton parókus atya várt bennünket a családjával. A vecsernye után egy rövid kitérőt tettünk Párkányban. Az estét közösségi találkozással zártuk, amit Sütőné Görgényi Mónika moderált.

Az utolsó napunkon megtekintettük a Keresztény Múzeumot és két elmélkedés várt még bennünket. Csaba atya biztató szavaival keltünk útra: „Isten akarja, hogy az emberek az üdvösség ismeretére jussanak”.

Hazafelé Dobogókőn bepillantást nyerhettünk a Manréza lelkiségébe, majd pedig volt alkalmunk Szentendrét is megtekinteni.

Ahogy a Bazilika kupolájában is olvashatjuk: „Assumpta est Maria in coelum: gaudent angeli.” – „Fölvétetett Mária a mennybe: örvendeznek az angyalok.” Az angyalok Mária mennybevétele – a mi hagyományunk szerint: elszenderülése – fölött örvendeznek, mi pedig annak, hogy egyházunk fontosnak tartotta e három nap megszervezését a katekéták közössége számára.

Szöveg: Farkas Friderika, fotó: Nyíregyházi Egyházmegye Hitoktatási Irodája

Nyíregyházi Egyházmegye