Legyetek a nemzet misszionáriusai – Parolin bíboros megáldotta a megújult esztergomi bazilikát

Pietro Parolin bíboros, vatikáni államtitkár augusztus 31-én, szombaton délelőtt a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) tagjai jelenlétében ünnepélyes szentmise keretében áldotta meg a felújított esztergomi Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyházat, Magyarország főtemplomát.

Forrás: Vámossy Erzsébet, fotó: Lambert Attila / Magyar Kurír2024. szeptember 2. 15:00

Augusztus 31. nevezetes nap az esztergomi főszékesegyház életében. 1856-ban Scitovszky János bíboros, prímás ekkor szentelte fel a Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyházat, mely eseményről azóta is minden évben megemlékeznek; 2024-ben pedig ezen a napon Pietro Parolin vatikáni bíboros államtitkár áldotta meg a felújított bazilikát.

Az új misézőoltár oltárkövét maga Ferenc pápa áldotta meg 2023-ban, budapesti apostoli látogatása során; a misézőoltárt április 14-én szentelte fel Erdő Péter bíboros, prímás.

Szombat délelőtt megtelt a hatalmas esztergomi bazilika ünneplő tömeggel. A szentmise főcelebránsa és szónoka Pietro Parolin bíboros államtitkár volt.

Együtt ünnepelt vele Erdő Péter bíboros, prímás; Michael W. Banach érsek, Magyarország apostoli nunciusa; Udvardy György, az MKPK elnökhelyettese, veszprémi érsek; Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek, Ternyák Csaba egri érsek, Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita, Márfi Gyula nyugalmazott veszprémi érsek, az MKPK püspökei, Tóth Tamás, az MKPK titkára és számos paptestvér.

Az ünnepi szentmisén jelen volt Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke és felesége, Nagy Zsuzsanna asszony; Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes; Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára; Hernádi Ádám, Esztergom polgármestere is.

A latin nyelven bemutatott szentmise kezdetén Erdő Péter bíboros olaszul majd magyarul mondott köszöntőbeszédet.

Erdő Péter bíboros köszöntése után Pietro Parolin bíboros a főoltárnál latinul megáldotta a szenteltvizet. „Áldásoddal szenteld meg teremtményedet, a vizet, hogy azt magunkra és e templom falaira hintve azon üdvösséghozó fürdőnek jele legyen, amely által, Krisztusban megtisztulva, Szentlelked templomává válunk.” Ezután Parolin bíboros először a szentély falait hintette meg a szenteltvízzel, majd végigvonult a templomhajóban középen egészen a kapuig, és meghintette az épületet.

„Láttam, hogy víz tör elő a templomból, annak jobb oldaláról, és kikhez elért e vízár, megszabadultak és énekelték: alleluja, alleluja” – hangzott közben az ének, mely egyre hangosabban töltötte be a bazilika megújult terét. Az egykori felszentelést jelző keresztek alatt mindenhol gyertyák égtek, és koszorú volt elhelyezve. „Isten, az irgalmasság Atyja legyen jelen az imádság e házában, és Szentlelkének kegyelme által tegyen tisztává bennünket, mint lakóhelyének templomát” – e szavakkal fejeződött be a templom megáldásának szertartása a főoltárhoz visszaérve.

Az olvasmány Izajás próféta könyvéből a szent hegyen épült házról szólt, mely minden nép számára az imádság háza lesz. A szentlecke Szent Pál efezusiakhoz írt leveléből hangzott el, melyben Isten népét az Úr szent templomának nevezte az apostol: „Őbenne épültök egybe ti is, és lesztek a Szentlélek közreműködésével Isten hajlékává.” Az evangélium Szent Lukács könyvéből Zakeus történetét állította középpontba, melyben Jézus megtiszteli jelenlétével a vámos házát.

Pietro Parolin olaszul kezdte szentbeszédét, melyet aztán magyarul olvastak fel.

A szentmise könyörgéseiben Ferenc pápáért, a püspökökért és papokért, hazánkért, népünkért és vezetőinkért, a templomokért áldozatot hozókért, a vendégekért, zarándokokért és az egyházközség tagjaiért, betegekért, szenvedőkért és az elhunyt szerettekért imádkoztak.

A felajánlás alatt Anton Bruckner Locus iste című kórusműve hangzott el, az áldozás alatt pedig Liszt Ferenc O, Salutaris Hostiája. Talán nem véletlen a zeneszerzők kiválasztása, hiszen Liszt Ferenc az Esztergomi miséjét (Missa Solennis) a főszékesegyház felszentelésére komponálta, és maga vezényelte az 1856-os ünnepi szentmisén, Anton Bruckner pedig az ő kortársa, általa elismert osztrák komponista volt.

Parolin bíboros ünnepélyes áldást adott a szentmise végén. „Adja meg nektek, hogy ti is az ő hajléka és a Szentlélek temploma legyetek, mert úgy akarta, hogy szétszóródott gyermekei egyszülött Fiában forrjanak eggyé. Engedje, hogy a megtisztult szív örömével hordozzátok a bennetek lakó Istent…”

Az ünnepi szentmise, melynek zenei szolgálatát Kováts Péter orgonaművész, karnagy vezetésével a főszékesegyház kórusa végezte, a pápai himnusszal, a magyar himnusszal és a kivonulási énekkel zárult.

A Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Főszékesegyház felújításában közreműködnek az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye szakmai részlegeinek, az Esztergomi Főszékesegyház Bazilika Gondnokságának és Kincstárának munkatársai. A beruházásnál generál tervezőként a KIMA Studio Kft., műszaki ellenőrként a Seidl és Társa Kft., műszaki lebonyolítóként a KIMA Project Kft. van jelen. A felújítást végig kísérik a Komárom-Esztergom Vármegye Kormányhivatal örökségvédelmi munkatársai. A keleti homlokzat, a portikusz 2020 júliusában befejeződő felújítását a Confector Mérnökiroda Kft. végezte. 2020 őszétől több lépcsőben zajlik az épület külső, belső felújítása és restaurálása, melyet a fővállalkozóként a Belvárosi Építő Kft. végez. Az orgona felújításában, restaurálásában a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra Kft. munkatársai dolgoznak.