Az Istenszülő Szűz születése – Kisboldogasszony ünnepe

Nem szokás a szentek földi születésnapjának a megünneplése, hanem inkább az égi születésnapjuké, haláluk napja számukra az örök élet kezdete. Kivételt tesz azonban az egyház két legnagyobb szentjével – a legtisztább Szűz Máriával és Keresztelő Szent Jánossal, akiknek nemcsak az égi, hanem a földi születésnapját is megüli. Az egyházi év kezdetének egyik nagy ünnepe a legszentebb Istenszülő (Theotokosz) születése.

„A te születésed Istenszülő Szűz, örömet hirdetett az egész világnak,
mert belőled tündöklött föl az igazság napja, Krisztus Istenünk…”
(ünnepi tropár)

Az ünnep tropárjának szavaiból kitűnik örömteli és jelentős volta. Örömteli, mert Isten Anyjának, az ég és föld Királynőjének a születésnapja. Jelentős, mert szemünk elé tárja a legtisztább Szűz Mária istenanyaságába vetett szent hitünk nagy igazságát, belőle „tündöklött föl az igazság napja, Krisztus Istenünk”. A hajnal-csillag feljött, a napfelkelte tehát közel van. Az ünnepnek liturgikus könyveinkben található fenséges megnevezése is jelzi nagy jelentőségét: „Legszentebb Nagyasszonyunk, az örökszűz Istenszülő Mária születése”. A Keleti Egyházban az Istenszülő születése az ősi Mária ünnepek egyike, oly régi, hogy pontosan nem is lehet meghatározni megjelenésének az idejét. Aranyszájú Szent János, Szent Proklosz, Szent Epifániosz, Szent Ágoston és Dallamszerző Szent Román (Romanosz Melodosz) már említi. Egy palesztin hagyomány szerint Szent Ilona (+330), Konstantin császár anyja Jeruzsálemben egy templomot emelt az Istenszülő születése ünnepének a tiszteletére. Geláz pápa (492-496) V. századi misekönyve szintén megemlíti ezt az ünnepet. Mária, a leendő Istenanya születése szülei, Joákim és Anna, az ég, a föld és minden teremtmény örömének egyedülálló forrása volt. Számos egyházatya hangsúlyozta azt a lelki örvendezést, amit az Istenszülő születésének ünnepe ad nekünk. Krétai Szent András az ünnepre mondott hosszabb beszédében úgy magasztalja a legszentebb Istenszülőt, mint akiben beteljesedett az Ószövetség minden jövendölése és előképe. A dicsőítés legnemesebb címeinek megfelelően hódolva neki mindenkit felszólít, a mennyet, a földet, a tengert és minden teremtményt, hogy osztozzon ebben az örömben, befejezésként ezeket a szavakat mondja: „Mert egy gyermek születik ma, akitől a megváltást kaptuk, Krisztust, az Istent és Igét, aki eljövén örökre velünk marad.” Damaszkuszi Szent János mondja beszédében: „Az Istenszülő születésének a napja az általános öröm napja, mivel az Istenanya által az egész emberi nem megújult, és az ősanya, Éva keserve örömre változott át.”

Megjelent a Miskolc-Belvárosi Görögkatolikus Egyházközség és Székesegyház lapjában, a Búzakeresztben, 2014. szeptember 1-jén.

Szöveg: Papp András, videó: Gerner Attila, Pásztor Richárd, Polyákné Tóth Nóra, fotó: tapio.hu

Nyíregyházi Egyházmegye