Spiritulal balm at all times

Szent István Társulati Biblia - Márk evangéliuma - Mk 8;34-9;1 (szentiras.hu)

Krisztusban kedves testvérek!

A nyáron volt alkalmam egyházközségünk családjainak kirándulást szervezni. A zempléni túrán egy magas hegy tetején lévő várat is megtekintettünk. Az odavezető úton felmerült a kérdés, hogy a könnyebb, vagy a nehezebb úton jussunk fel a hegytetőre. Végül társaságunk két részre szakadt, s ki egyiket, ki pedig a másikat választotta.

Jézus a mai napon egy utat jelöl ki mindannyiunk számára, a nehezebbiket, a fárasztóbbat, a küzdelmesebbet. Ma nem csupán nem akarjuk hordozni a kereszteket, hanem szembesülni sem akarunk a keresztek létezésével. Zajos, nyüzsgő világunk elfojtja még a kérdést is, ami gyakran felmerül keresztünk tövében: miért kaptam én ezt? Pedig nem jó ezt a kérdést elfojtani.

A kérdésekhez és válaszokhoz az a csönd kell, amiben váratlanul átölel az Isten, ahogy azt Ady fogalmazza meg Az Úr érkezése című versében. Az a csönd és gondolkodás hiányzik belőlünk, amiben felismerjük, hogy a nehezebbik út értünk van.

A verejték, a könnyek megtisztítják az embert, érettebbé válunk. Kiforrottabbá válik az ember. Az értéktelen, haszontalan dolgok, mint az őszi fáról a levelek úgy potyognak le, hogy az értékes váz maradjon meg. Az az értékes váz, ami kiállta az idők próbáját, ami az évek során gyökereivel mélyrehatolt a földbe, hogy minden viharnak ellenálljon.

A miért mellet, a másik, óhatatlanul felmerülő kérdés egy kereszt tövében: Milyen Isten az ilyen? Milyen Isten, aki engedi saját Fiát szenvedni? Aki engedi az ártatlan nyomorúságát ebben a világban, aki nem segít a szenvedőn, de engedi, hogy a bűnös gondtalanul éljen. Idős emberek szavai jutnak eszembe, akik sok élettapasztalattal maguk mögött mondták: fiam azt becsülöd, amiért megdolgoztál. Igaz talán nem lelkiekre gondoltak, hanem a munka gyümölcseire, házra, anyagiakra, de végtére is igaz ez a lelkiekre is.

A mi Istenünk olyan Isten, Aki engedi, hogy megdolgozz az üdvösségedért. Jézus saját döntése volt, hogy fölvette keresztjét és nem jelentek meg angyalok légiói, hogy szolgáljanak neki ebben a világban. Nekünk is megadatott a lehetőség, hogy a könnyebb vagy nehezebb utat válasszuk. A könnyebb, hogy nem veszel tudomást terheidről, szaladsz tovább, éled világod. Nem gyászolsz, nem betegeskedsz, nem vagy boldog, nem találod helyed, valójában nem élsz. A nehezebb, hogy megállsz néha kereszted tövében és tudatosan felveszed azt újra és újra. Sírsz, ha fáj valami, de akkor is derűs vagy, mert tudod, hogy van, Aki vigyáz rád. Nem akarsz elutazni, nem akarsz másik állást, nem akarsz másik családot mert tudod, hogy a helyeden vagy és minden nehézség ellenére ettől boldognak érzed magad. Szokták mondani, hogy addig jó amíg fáj, mert amíg fáj addig élsz.

Talán ezt a gondolatot is a testi életre szokták alkalmazni, de ez is legalább annyira értelmezhető a lelki életedre is. A kereszt fáj, de a lelked a kereszthordozás által él! A mi Istenünk engedi, hogy személyes szabadságunkba összeroskadva a mélységből kiáltsunk hozzá. De

a mi Istenünk az is, Aki csöndben átölelve vigasztal és fölemel. Aki értékessé tesz és Aki megtanít az értékesre. Aki megnyitja szemed, hogy más keresztjét is észrevedd. A mi Istenünk jó Atya, aki a legjobbat akarja kihozni belőled, engedi, hogy dolgozz, hogy küzdj, de mindig ott van mögötted.

Testvérem, állj meg ma a kereszt előtt, a te kereszted alatt! Tagadd meg önmagad és vedd föl azt, mert csak így élheted meg életed minden pillanatát. Tagadd meg önmagad és vedd föl azt, hogy tanúságot tégy ezelőtt a nemzedék előtt. Tagadd meg önmagad és vedd föl azt, hogy eljuss Atyád dicsőségébe, hogy találkozz azzal a Fiúval, Aki kereszthordozásod minden pillanatában, veled hordozta azt!

Ámen.

Az elmélkedést meghallgathatja podcast csatornánkon, valamint a különféle podcast szolgáltatóknál:

Nyíregyházi Egyházmegye on Apple Podcasts

Nyíregyházi Egyházmegye/Podcast on Spotify

Nyíregyházi Egyházmegye - YouTube

Szöveg: Kicsák János, fotó: P. Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye

Nyíregyházi Egyházmegye