Április 8. - A roma kultúra ünnepe, mely felhívja a figyelmet a romák társadalmi helyzetére is.
A Nemzetközi Roma Napon Suha Nikolett cigány származású jogász 2016-ban megjelent „Kettős mérce” című írásából idézünk:
„Ki dönti el, ki a cigány? Az általános vélekedés az “akit a környezete annak tart” definícióból indul ki, ami persze erősít sok-sok előítéletet, azzal pedig a társadalmi osztályok és egyének közötti távolság elmélyülését. Így aztán cigány az, aki például a cigánytelepen él, cigányiskolába jár, aki munkanélküli és/vagy közmunkás, börtönviselt, tradicionálisan vagy ‘tipikusan’ öltözködik és mindemellett barna a bőre. Egyes becslések szerint, melyek nagy eséllyel veszik figyelembe az előbb felsorolt jellemzőket, 800 000-1 millió roma ember él az országban.
A statisztikai megközelítés ennél sokkal kevésbé szubjektív: fontosabb a roma nyelv használata, a kulturális életben való aktív részvétel és a hagyományok tartása a csoport tagjává váláshoz; mindezek alapján a 2011-es népszámlálási adatok szerint több mint 315 000 a roma kultúrához valamilyen módon kötődő ember él Magyarországon.
A hazánk kulturális sokszínűségét megalapozó 13 nemzetiségi csoport egyike...
Arról, hogy a magyarországi lakóhellyel rendelkezők milyen módon fejezhetik ki valamelyik, a többségi lakossághoz képest számszerű kisebbségben lévő nemzetiséghez való tartozásuknak a szándékát, a nemzetiségek jogairól szóló, 2011-től hatályban lévő törvény rendelkezik. Ebben a jogszabályban találjuk nevesítve a hazánk kulturális sokszínűségét megalapozó 13 nemzetiségi csoportot is, köztük a romákat, akik semmiben sem térnek el a törvényben biztosított jogok és kötelezettségek tekintetében a többi nemzetiségtől.
…
Sokak számára a cigányság nem nemzetiségi és ezáltal a magyar kultúra számára hozzáadott értéket képviselő csoportként jelenik meg - pedig ez így van -, hanem olyan szociális és gazdasági problémákkal küzdő embereket látnak bennünk, akiket hasonló külső jegyek, egyszerű, mérlegelés nélkül észlelhető tulajdonságok kötnek össze.
A roma zenészek, énekesek, szín-, tánc- és képzőművészek, írók, költők, műfordítók szerves részei a magyar kulturális életnek. Mindegy, hogy Bangó Margitról vagy Oláh Gergőről, a 100 Tagú Cigányzenekarról vagy Snétberger Ferencről, Lakatos Menyhértről vagy Jónás Tamásról beszélünk, hallgatásuk vagy olvasásuk során mind ugyanazt a bizsergető érzést tapasztaljuk.
Jómagam duplán büszke vagyok rájuk és még sok más cigány emberre, akik sokszoros erőfeszítést tesznek, hogy sikeresek és elismertek legyenek. A mindennapokban végzett munkájuk során ugyanis nemcsak a professzionalizmusra törekszenek, hanem egyúttal a cigány és nem cigány közösségeik irányába történő megfelelésre is.
…
Ha lehetne erre a napra (Roma Nemzetiségi Nap, megj. szerk.) két kívánságom, azt kérném, hogy ne csak április 8-án, hanem mindig a nyitottság és tolerancia vezérelje az emberek tetteit és szavait, és hogy a romák ne csak egy napon lépjenek színre igazi közösségként, hanem mutassák meg összefogásukat és erejüket az év minden napján.”
Suha Nikolett
Nyíregyházi Egyházmegye
H | K | SZ | CS | P | SZ | V |
---|---|---|---|---|---|---|
1 |
||||||
2 |
3 |
4 |
5 |
6 |
7 |
8 |
9 |
10 |
11 |
12 |
13 |
14 |
15 |
16 |
17 |
18 |
19 |
20 |
21 |
22 |
23 |
24 |
25 |
26 |
27 |
28 |
29 |
30 |
31 |