Megtartó közösségeink – XIV. kongresszusát rendezte meg a KÉSZ

Makláry Ákos, a KÉSZ elnöke egy Konrad Adenauer idézettel köszöntötte a megjelenteket: „Csakis a kereszténységből született európai civilizációhoz visszafordulva lehet elérni Európa egységét és békéjét.”

Jakab István, a Magyar Országgyűlés alelnöke köszöntőjében elmondta, az elmúlt kétezer év során a kereszténység mutatott utat a világnak, ezer éve pedig a magyarság számára is vezérelv. Az emberek nagy része viszont manapság nem vesz tudomást a keresztényekről, sőt, üldözi is őket. Az alelnök köszönetet mondott mindazoknak, akik létrehívták a KÉSZ-t, hiszen a céljuk az volt, hogy a társadalomban képviseljék a keresztény elveket.

Magyarország védelmezi a keresztény értékeket, segíti a családokat, küzd a woke ideológia ellen.

– hangsúlyozta Jakab István.

Zachar Péter Krisztián, a KÉSZ társelnöke a KÉSZ elmúlt harmincöt évének történetét vázolta fel. Kiemelte, az alapítás során Csanád Béla a krisztusi értékrend képviseletét, a nemzet megújítását, az evangelizáció tudatos megélését helyezte a középpontba. Ezt szolgálja a JEL folyóirat, az országos kongresszusok sorozata, a felekezeti oktatás támogatása, az Aquinói Szent Tamás Ökumenikus Közéleti Akadémia, a kerekasztal-beszélgetések és KÉSZ fórumok is. A KÉSZ országos zarándoklatokat is szervez egy-egy jelentős Mária-kegyhelyre, e mellett az imaéletet is támogatja. A KÉSZ az online térben is jelen van, podcastjai és videós előadásai révén. Zachar Péter Krisztián felvázolta a KÉSZ szervezetének kialakulását és ismertette a stratégiai partnerség elemeit is. A jövőről szólva elmondta, a KÉSZ feladata a kisközösségek erősítése, az értékőrzés, a tudatos világkép kialakításának támogatása, az evangelizáció és a hazai, valamint a Kárpát-medencei hálózat építése.

„Úgy tűnik számomra, hogy a fiatalok tapasztalatai szorosan kapcsolódnak a családok társadalmi és egyházi szerepéhez” – kezdte előadását Michael W. Banach memphisi címzetes érsek, Magyarország apostoli nunciusa. Rá kell jönnünk, hogy több és más, sőt egyesek szerint szomorúbbak a kilátásaik, mint a mieink voltak, hiszen mi egy könnyebben érthető, kevésbé bonyolult világban nőttünk fel. Mivel a körülöttük lévő világ megfosztotta őket a hitüktől, elveszettnek tűnnek.

A berlini fal 1989-es leomlása ideológiák összeomlását hozta magával. Ehhez jött a vallási gyakorlat válsága és a hit átadásának valóságos vákuuma. Olyan világot teremtettünk, amely nem ateista, hanem „Isten nélküli”. De a Covid-19-járvány traumájára is emlékeznünk kell, melynek hatását még nem sikerült felmérni. A távoktatás elengedhetetlen volt, ám ezzel felerősödött a virtuális valóság szerepe.

Be kell látnunk, hogy a világot az az individualizmus dekonstruálta, amely az egész nyugati kultúrára jellemző, ez pedig radikális következményekkel járt.

– emelte ki a nuncius.

A család a személyes és társadalmi életünk szempontjából is nagy jelentőségű intézmény. Egy jó családdal a hátunk mögött meghódíthatjuk a világot, mert bár a család a világ legkisebb egysége, mégis a legnagyobb. Ez az az intézmény, amely úgy formálja az emberi jellemet, mint semmi más. Egyszerűen pro Deo et patria – Istenért és a hazáért – létezik. Ezért nem meglepő, hogy Ferenc pápa Amoris laetitia kezdetű apostoli buzdítását a család témájának szentelte. Nyugaton toleránsak a szokatlan kapcsolati konfigurációkkal szemben, a hagyományos család már nem divatos. Egyesek számára még a „családi értékek” kifejezés is egy nyers és elavult erkölcshöz való vak és meggondolatlan ragaszkodást szimbolizál.

De vajon lehetséges-e még keresztény családként élni a mai világban?

– tette fel a kérdést Michael W. Banach érsek.

A keresztény család egy férfi és egy nő kapcsolatára alapul. S bármilyen hátrányai is voltak a hagyományos családszerkezetnek, számtalan nemzedéknek segített. Ám manapság súlyos kérdésekkel szembesülünk. A spermadonorok és béranyák esetében ki az igazi anya vagy apa? Mit jelent egy gyermek számára, ha megtudja, hogy apja vagy anyja örökre lenyomozhatatlan lesz? Vagy ha megtudja, hogy őt abban a hitben tervezték, hogy egy bizonyos fajta gyerek fog születni? Mi a helyzet a meg nem született gyermekekkel?

Előttünk a választás: dekonstruált individualizmus vagy rekonstruált perszonalizmus?

A Katolikus Egyház tanítóhivatala figyelemre méltóan következetes volt és marad a családról szóló tanításában. Az emberi személy nemcsak szent, hanem szociális is. A házasság és a család középponti társadalmi intézmények, amelyeket támogatni és erősíteni kell, nem pedig aláásni. Ahogyan azt Szent II. János Pál pápa is megfogalmazta, azt szeretnénk, hogy legyen egy „családnak” nevezett embercsoport, melyet mély és tartós kötelékek kötnek össze. A kultúra középpontjában egy altruista struktúrát szeretnénk látni, nem pedig az önérdekre épülőt.

A család a remény jele, az individualizmus által dekonstruált világ ellenszere,

amely megtanít minket növekedni és pro Deo et patria életet élni. – zárta előadását Michael W. Banach érsek, Magyarország apostoli nunciusa.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke Kereszténység és közélet című előadásában kiemelte, mindennek a kiindulópontja és fundamentuma Jézus Krisztus evangéliuma. Jézus üzenete az emberi élet minden területén meghatározó, legyen szó a művészetről, a tudományról vagy éppen a közéletről, azaz a politikáról. Nem véletlen, hogy a modern kor pápái időről-időre irányt mutattak ezen a területen is. A Mi Atyánk „jöjjön el a te országod” szavai a személyes megtérésen túl az evangéliumi küldetésre is utalnak: mindenkinek a maga területén kell képviselnie a jézusi üzenetet. Semjén Zsolt szerint

az állam és az Egyház elválasztása nem jelentheti az Egyház és a társadalom szétválasztását.

A miniszterelnök-helyettes szerint az sem igaz, hogy az Egyház minden politikai csoportosuláshoz egyformán viszonyul. Semjén Zsolt rámutatott, a közéletben tevékenykedő keresztény értelmiség nem csak értékeiben, de érdekeiben is azonos platformon van az Egyházzal. Feladata, hogy tisztességesen és hatékonyan képviselje az evangéliumi értékeket.

A miniszterelnök-helyettes a közelmúlt botrányaira utalva elmondta, „ami visszataszító, az visszataszító, ami védhetetlen, az védhetetlen, a súlyos bűn, az súlyos bűn”. Ezeket nem kell azzal relativizálni, hogy az Egyházban az ilyen esetek kevesebb számban fordulnak elő, mint a társadalom más szegmenseiben. Semjén Zsolt az Egyház ellenségeivel kapcsolatban ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a jót nem nevezhetjük rossznak, de a rosszat sem mondhatjuk jónak: a progresszió ugyanis pont a deviáns viselkedést tartja elfogadhatónak és követhetőnek.

Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök a keresztény tanítás családok és a nemzet életében betöltött szerepéről beszélt. Jézus Krisztus nem csak Megváltó, de Megtartó is. A kereszténység nem egy vallás, nem egy ideológia, hanem egy személyhez való tartozás, egy életforma is. Kereszténynek lenni azt jelenti, hogy Jézus Krisztus életét éljük. Ez a másokért odaadott életet jelenti. Palánki Ferenc püspök Robert Sarah bíborost idézte:

A szeretet feltétel nélküli. A hit akarni, amit Isten akar, szeretni, amit Isten szeret, még akkor is, ha ez a kereszthez vezet.

A kereszt megtanít nagylelkűnek lenni, szeretni, megtanít arra, hogy odaadjuk az életünket, kilépve önmagunkból. A keresztény ember, ha megéli Krisztus követését, akkor az hatással lesz a környezetére, a társadalomra is. A püspök rámutatott, a család az a közeg, ahol az embernek meg kell tanulnia azokat a mintákat, melyek később vezérlik az életében. A felnőttek feladata, hogy irányt adjanak a gyermekeknek, úgy, ahogyan a nemzet nagyjai utat mutatnak nekünk mind a mai napig.

Szabó István professzor, a Károli Gáspár Református Egyetem hitéleti rektorhelyettese Tartsd meg, és megtart című előadásában rámutatott, napjaink értelmiségi gondolkodása szembefordul a hagyománnyal, ám a KÉSZ értelmiségi szervezetként pont a hagyományra támaszkodva készíti elő a jövőt. A szülő a gyermeknek, a professzor a diáknak nemzedékről nemzedékre ezt mondja: engem is tanítottak. A Biblia szerint a tanítás megtartása az, ami az életben útmutatást nyújt, vagyis megtartja az embert. Szabó István szerint az hirdetheti az igazságot, aki e szerint él, az taníthat, aki megtartja a Tanítást. Korunkban az az értelmiség feladata, hogy keresse a bölcsességet, a KÉSZ küldetése pedig az, hogy az isteni bölcsességre támaszkodva ne lemondjon az igazságról, hanem elmondja az igazságot.

Szocska A. Ábel nyíregyházi megyéspüspök az Egyházhoz, családhoz, hazához való tartozásról beszélt. Az ember közösségi lény, meg kell tapasztalnia a valahova tartozás élményét. Az Egyház adja a lelki útmutatást, a családban tanuljuk meg a szeretetet és ez ad biztonságot, a nemzet pedig a kulturális és nyelvi közösséget jelenti.

A görögkatolikus Egyház lelki otthon, hagyományai megérintik az emberi lelket.

Ennek fontos és kiemelt aspektusa az Eucharisztia. A püspök azt is hangsúlyozta, hogy – mint ahogyan azt Andrej Rubljov Szentháromság ikonjának három alakja is ábrázolja – az Egyház közössége nem zárt, hanem nyitott, ahol nekünk is jut hely.

Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnöke a család- és népesedéspolitikai kihívásokról és lehetőségekről beszélt. A család a legszemélyesebb közügy és közérdek, hiszen a jóléttel, a nemzet fennmaradásával és a lelki egészséggel is összefügg. A nyolcvanas évektől csökkent a népesség – mutatott rá Fűrész Tünde –, egyre kevesebben kötöttek házasságot és kevesebb gyermek született. A szocialista időben voltak olyan évek, amikor magasabb volt az abortuszok száma, mint a születéseké, ennek hatása máig érzékelhető. A KINCS elnöke azt is kiemelte, hogy a nyugati országokkal ellentétben nálunk ez nem tudatos döntés, hanem a körülmények eredménye. A közérzetkutatások azt mutatják, hogy a harmonikus család és a gyermeknevelés pozitív hatással van a lelki egészségre is. Fűrész Tünde azt is elmondta, hogy soha ilyen kevés gyermek nem született Európában, mint a tavalyi évben.

Kántor Zoltán szociológus, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója a magyar nemzetpolitika és kisebbségi közösségépítésről tartott előadást. A nemzetpolitika célja a külhoni közösségek támogatása és a nemzettudatuk erősítése. Ebben nagy szerepe van a kisközösségek létrehozásának. A rendszerváltás óta az erdélyi magyarok létszáma 40 százalékkal, a felvidéki magyaroké 20 százalékkal, míg a délvidéki magyarok létszáma 50 százalékkal csökkent.

A két legnagyobb nemzetmegtartó erő a család és az Egyház.

Kántor Zoltán kiemelte, a Felvidéken a legtöbb a vegyes házasságok aránya, de leginkább itt íratják a gyermeket a többségi nemzet iskoláiba. A külhoni magyarok viszont szívesebben íratják gyermeküket egyházi iskolába. A magyar állam számos közvetett és közvetlen támogatást nyújt a külhoni magyarságnak. A közösségek kialakításában kulcsszerepe van a családoknak nyújtott segítségnek, a fiatalok aktivizálásának és a kovászemberek támogatásának.

Az előadások után díszokleveleket adtak át. Elismerést kapott Bagyinszki Jánosné, Bocsák Andrásné Gerencsér Erzsébet, Bognár Istvánné, Csorba Dezső, Dobos Eszter Erzsébet, Fodorné Hámori Ágnes, Gróf Lajos, Izing László, Kováts Andrea, Lengyel Ida Mária, Vörösné Varga Piroska és Zsirai László Géza.

Az eseményen közreműködött Kiss Gy. László tárogatóművész.

Forrás: Magyar Kurír, szöveg: Baranyai Béla, fotó: Merényi Zita

Nyíregyházi Egyházmegye