The History of the Bishopric Office of the Eparchy of Nyíregyháza in the light of contemporary documents X.

Miklósy István ideiglenes rezidenciaként tekintett a nyíregyházi bérpalotára, s halála után is nyitott maradt a püspöki székhely kérdése. 1941-ben Nyíregyháza közgyűlése örömmel fogadta Dudás Miklós hajdúdorogi megyéspüspök bejelentését, hogy a városban kíván véglegesen letelepedni. A Nyírvidék című lap 1941. február 1-jei száma felidézi a rendhagyó közgyűlést. 

Bertalan Kálmán képviselő méltatta a városi közgyűlésen a hajdúdorogi püspökség végleges letelepedésére vonatkozó határozatot. Isten hozott-at mondunk a püspök úrnak, és hálás köszönetet a polgármesternek előrelátó és sikerre vezető pénzügyi politikájáért

Nyíregyháza város képviselő-testülete pénteken délután 3 órakor tartott[a] rendes havi közgyűlését, amelyet Szohor Pál polgármester a Nemzeti Hiszekegy imájával nyitott meg. […] 

A hajdúdorogi püspökség székhelye Nyíregyháza

Nagy érdeklődéssel fogadta a közgyűlés Szohor Pál polgármesternek a hajdúdorogi püspökség végleges letelepedésére vonatkozó javaslatát, amely szerint a város a püspökségnek 1920-ban megszavazott 250.000 pengőt megadja, 1500 négyszögöl és 220 további négyszögöl telket ingyen enged át a Városmajorban, 1770 négyszögöl területet pedig ugyanitt 17.000 pengő vételárért enged át.

A közgyűlés negyvenhat egyhangú szavazattal járul hozzá az indítványhoz, és örömmel hallgatta a polgármester érdekes felvilágosítását a rövidesen megkezdődő és végeredményben mintegy másfélmilliós beruházást jelentő gör. kat. építkezésékről.

A javaslat jelentőségét Bertalan Kálmán, Nyíregyháza képviselője méltatta. Betegágyában olvasta a Nyírvidék Szabolcsi Hírlap tudósítását a gör. kat. püspökség végleges elhelyezkedéséről és az ezzel kapcsolatos javaslatokról. Boldogan vett tudomást a nagy jelentőségű elhatározásról. Mint nyíregyházi születésű és származású, érezte, hogy a város fejlődésének új útja nyílt meg most. Valamikor az volt az álma, hogy Nyíregyháza püspöki várossá fejlődjék, és ez az álom kétszeresen is beteljesült, mert szülővárosa, íme, kettős püspöki székhely.

Utalt azokra a nehézségekre, amelyek az ág. h. ev. püspökség iderögzítése idején mutatkoztak, a különböző aspirációkra, amelyek akkor megmozdultak. Örömmel gondol arra, hogy a gör. kat. püspökség elhelyezésénél maga is igyekezett közrehatni, és a hajdúdorogi vágyakkal szemben Nyíregyháza jelentősebb szerepét hangoztatni nem egyszer.

Ha azokat az előnyöket nézi, amelyek a gör. kat. püspökség elhelyezkedésével járnak, akkor nemcsak a másfélmilliós építkezés fontos munkaalkalmára gondol, és jut eszébe a császárváros, ahol szelídítőleg, fegyelmezőleg hatott a városra, hogy ott van közöttük a császár. 

A két püspökség elhelyezkedése városunkban bárcsak azt jelentené, hogy itt is a lelkek békéje, csendje, nyugalma, az erkölcsi erők legmagasabb fokú erősödése és érvényesülése következnék be. 

De arra is utal, hogy az erdei résznél kezdődő építkezés mágneses erővel fogja ide vonzani az építeni vágyókat, és Nyíregyháza ebben az egészséges irányban fog tovább fejlődni. A püspöki hely végleges kiválasztásával Nyíregyháza messze kiható fejlődés útjára lép. Nincs senki, aki ne mondaná, hogy végtelen örömmel köszönti az elhatározást. Dr. Dudás Miklós püspök felé a város ezt kiáltá ma: Isten hozta. De a város lakossága ma hálás elismeréssel gondol Szohor Pál polgármesterre is, kinek bölcs és határozott pénzügyi politikája lehetővé tette ama elénk táruló szép eredményeket. […] 

[Forrás: Nyírvidék, 9. évf. (1941) 26. szám, 4. o.]

Képaláírás: Püspöki székház építése a Sóstói úton 1942-ben (Forrás: NYEL VI–I–a.)

Forrás: Nyíregyházi Egyházmegye Levéltára, fotó: levéltár, P. Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye

Nyíregyházi Egyházmegye