A mai kor emberének elképzelhetetlenül hosszú az „Adjon Isten jó napot” köszönés. A rövidített „Jó napot” maradt belőle, amit nem Istentől kérünk, hanem mi kívánunk a másik embernek.

Manapság terjed egy új forma, rádióban, tévében, beszélgetések végén egyre többet halljuk a „Szép napot” változatot. Lehet, hogy ezzel a szóhasználattal változatosabbá tesszük beszédünket, de vajon tartalmasabbá is válik tőle? Nekem, ami szép, az nem feltétlenül jó. Például nyaraláskor szép (napsütéses) időt szeretnénk, de ez a földművelő embernek nem jó, neki csapadékra is szüksége van. Egy tanár taníthat olyan osztályban, ahol mindenki szép, de szüksége van a jó tanulókra. Érezzük a szép asszony és a jó asszony közötti különbséget is. Tankönyv választáskor mi az elsődleges szempont: szép legyen vagy jó? Sorolhatnám még tovább is, de nem teszem. Mindenki el tudja dönteni, hogy köszönéskor mit tart fontosnak.

Az újítások helyett ajánlom a régi, jól bevált köszöntéseinket:

• Adjon Isten jó napot! – egésznap, mindenkinek,
• Isten hozott! – a hozzánk érkezőnek,
• Isten áldjon! – a társaságunktól elválónak.

Hajdúdorogi Egyházmegye hírarchívum