Ijjász Gyula kárpátaljai festőművész kiállítása nyílt először Magyarországon a Görögkatolikus Múzeumban

2024. október 16-án a nyíregyházi Görögkatolikus Múzeum megnyitotta új, időszaki kiállítását, amely Ijjász Gyula (1874-1943), kárpátaljai festőművész töredékes életművét mutatja be első magyarországi kiállítóhelyként a magyar közönség számára.

Szöveg és fotó: Vándor Ilka Borbála / Görögkatolikus Metropólia2024. október 18. 14:23

A tárlat anyagát úgy rendezték el a kiállítótérben, hogy az a látogatók számára minél több információval szolgáljon. A festő bemutatott művei között szerepelnek olaj- és akvarellfestmények, fiatalkori és időskori képek. Az Amerikában és Ungváron készült alkotások, életképek, tájképek és vallásos témájú művek, eredeti festmények és fotók formájában egyaránt megtekinthetők.

A művész első képeit még Jáczik Gyula néven festette. A kiállításon is szerepel egy Amerikában készült, ekként jegyzett kép. Kiállították egy Ungvárról és az amerikai évekről írott novelláinak kéziratát is.

„A Görögkatolikus Múzeum a hagyományos egyházművészeti körből kilépve egy olyan művész életművének bemutatására vállalkozott, aki nem kifejezetten egyházi festő, viszont elkötelezett ungvári görögkatolikus családból származik. A múzeum küldetése, hogy az egyháztörténet és az egyházművészet keretein túl bemutasson a görögkatolikus egyházhoz köthető alkotóművészeket is. Ez a kiállítás-megnyitó egyúttal első lépése egy most kezdődő szakmai együttműködési programnak, melyet a Lehoczky Tivadar Kárpátaljai Megyei Honismereti Múzeummal alakít ki a nyíregyházi intézmény"

– mondta el Szabó Irén igazgató a kiállítás megnyitóján.

Ennek az együttműködésnek a jegyében köszöntötte a megjelenteket Olga Yuriivna Shumovska, az ungvári múzeum igazgatónője.

„A két múzeum közös együttműködése fontos lépése nemcsak a kulturális együttműködésének, hanem a kölcsönös megértés fejlesztésének is, amely elősegíti Ukrajna és Magyarország kapcsolatának építését is"

– fejtette ki köszöntőbeszédében.

A kiállítást a szintén az ungvári múzeumban dolgozó Ruszinko Valéria helytörténész nyitotta meg. A festő életművének kutatójaként számos izgalmas adalékkal szolgált a művész életéből. Felvillantotta a 20. század első évtizedeinek ungvári polgári világát, ahol jelentős képzőművészeti és irodalmi élet is folyt, amelynek egy kiemelkedő alakja elevenedett meg előttünk Ijjász Gyula személyében.

A kiállítás létrejöttében nagy szerepe volt Krasznai Szomor Péternek, a festő unokájának is, aki szintén megemlékezett festő nagyapjáról, akit személyesen már nem ismerhetett. Fontos mérföldkőnek nevezte, hogy Nyíregyházán létrejött ez a kiállítás, és reményét fejezte ki, hogy az a munka, amelyet harminc éve végez a hagyaték gondozásával most végre Magyarországon is megismerteti és elhelyezi a köztudatban Ijjász Gyula munkásságát.

A kiállítás 2025. január 31-ig tekinthető meg.

ÉLETRAJZ:
IJJÁSZ GYULA
1874. március 18-án született Ungváron hívő görögkatolikus család gyermekeként. Édesapja Jaczik András tímármester, majd később mészáros és hentes volt. Édesanyja Tapasztó Julianna ungvári polgári családból származott. Gyermekkorától kezdve magától tanult rajzolni, a görögkatolikus iskolában, ahova járt, ugyanis nem volt rajzóra. Édesapja 11 éves korában kivette az iskolából, hogy hentesinas legyen, őt azonban csak a rajzolás érdekelte.
12 éves korában elszökött otthonról, és gyalog elindult Ungvárról Munkácsra, hogy az akkor már híres Munkácsy Mihálytól festészetet tanuljon. Munkácsyt már nem találta ott, mert elköltözött, ezért gyalog elindult utána Pestre. Amikor hetek múltán megérkezett a fővárosba, Munkácsy már Párizsban volt.
16 évesen kivándorolt Amerikába. Egy fedélközi hajójegyért vállalta, hogy évekig fog dolgozni az Egyesült Államokban. Amerikában görögkatolikus egyházi segélyt kapott, emellett egy család befogadta és támogatta, hogy a nehéz fizikai munka után, esténként angolul és festeni tanuljon.
1893-94-ben jelentkezett a New York-i Cooper Institute Iparművészeti Iskolába. Itt négy évig tanult rajzot és festést.
1900-1902-ben Münchenben Hollósy Simon tanítványa volt.
Amikor visszament Amerikába, 1905-ben a New York Times rajz-illusztrátora lett. Ekkora már elismert festő, akinek a műveit először a magyarok, később előkelő New York-i körökben is vásárolták.
Később újra visszatért Európába, és Rembrandt képeit tanulmányozta Hollandiában.
1910-ben Párizsban az Academie Colarossi-ban képezte magát.
1911-ben vette fel a Jaczik helyett az Ijjász nevet. Az első világháború kitörése előtt özvegy édesanyja kérésére hazatért Ungvárra.
1913-ban az ungvári Királyi Görögkatolikus Tanítóképző Intézetben volt rajztanár.
1914-ben kitört az I. világháború. Önkéntesnek jelentkezett, és haditudósítóként dolgozott. Eközben háborús jeleneteket festett, pl. „A nagy háború” című könyvbe.
1920-ban megnősült. Felesége, Schultz Viktória Zsófia Bécsben tanult, majd Ungváron nyitott divatszalont. Az I. világháborúban önkéntes ápolónőként dolgozott egy hadikórházban. Két lányuk született: Kornélia (Duci) és Gabriella.
Nem írta alá a csehszlovák állampolgársági nyilatkozatot, ezért nem kaphatott állást. A háború utáni szegénység miatt kevesen vásárolták festményeit, ezért egy fűszerüzletben dolgozott kereskedősegédként.

1927-ben újra Amerikába utazott. 1929-ben kitört a gazdasági világválság, ő pedig teljesen elszegényedve és betegen került haza. Akkoriban már keveset festett.

1943. február 13-án halt meg Ungváron.

Ijjász Gyula több, mint 500 képet festett. 1944-ben a szovjet bevonuláskor eltűnt kb. 250 festménye, amelyeket az emlékkiállítására gyűjtöttek össze.

Képei megtalálhatók a Tretyakov Képtárban, a Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeumban és magángyűjteményekben. Életműve kutatatlan. A publikációkban és magántulajdonban megtalálható munkái még felderítésre várnak.

Festő. Itthon és Amerikában képezte magát. Tagja volt a Kárpátaljai Képzőművészek Egyesületének. Naturalista modorban festett kárpátaljai tájképeket és népéletképeket.

„Ijjász Gyula az Ungváron élő festők szeniora. Naturális pikturája a természet megfigyelésén alapuló. München, Párizs, Amerika studiumai után, mint harctéri festő a háború jeleneteit festi. Ilyértemű művei a történelmi művek illusztrációs festményei között jelentek meg és leszögezett művészi értéket képviselnek.” (Erdélyi Béla: Ungvár és Ung vármegye c. könyv)

Szöveg és fotó: Vándor Ilka Borbála / Görögkatolikus Metropólia

Nyíregyházi Egyházmegye

múzeum, kiállítás, festészet