Érintő  – vasárnapi gondolatok Szabó Csaba Péter atyával

Szent István Társulati Biblia - Lukács evangéliuma - Lk 13,10-17 (szentiras.hu)

Krisztusban Kedves Testvérek!

Jézus földi munkálkodása során többször is elgondolkodtatja a körülötte élőket és az Őt követőket. Látnak Jézus mellett számtalan gyógyulást, csodát, megtérést, ha kell, még föltámasztást is.

Jézus nem az értelmünket győzi meg, hanem a szívünket, lelkünket vonzza a vele való találkozás pillanatától kezdve saját magához.

A mai evangéliumi szakaszban egy gyógyításról hallunk, mely egy tizennyolc éve a betegség fogságában szenvedő asszonyról szól. A hosszú betegségben eltöltött idő alatt el sem tudjuk képzelni, mit érezhetett ez az asszony. Nem is érthetjük az ő kilátástalanságát, megtörtségét és az elszomorodását. Azonban a Krisztussal való találkozás ezt a görnyedt hátat, és a megtört asszonyt nem töri tovább, hanem gyógyulttá teszi. 

Jézus gyógyított. Az érintésével, az asszony megérintésével isteni természete szerint gyógyított. 

Azonban ez volt, akinek a nemtetszését is elnyerte. Volt, aki sokkal jobban ismerte a törvényeket, az előírásokat. Mondhatni, még azt is jobban tudhatta a zsinagóga elöljárója, hogy az Istennek mit kellene tennie. Lehetséges, hogy sokszor mi is csatlakozunk hozzá? Elöljáróskodunk és eljátszuk, hogy mindenkinél mindent jobban tudunk. Még azt is jobban tudjuk, hogy az Istennek mit szabad és mit nem szabad tennie?

Hoppá! Mi ebben a helyzetben szerepet tévesztünk: elfeledjük az alázatot, melyre szükségünk van az Istenszeretet helyes gyakorlásához. Elfelejtjük a fájdalmat, melyben mi is számtalanszor kérjük az emberszerető Isten gyógyító erejét. Emberek vagyunk, és inkább azt kellene tennünk, ami a dolgunk: szeretnünk kellene sokkal jobban. Szeretnünk, és az Istentől kapott szeretetet megélnünk, tettekre váltanunk. Az irigység eltávolíthat másoktól, magamtól és az Istentől. Mások gyógyulása, lelki, fizikai gazdagsága utáni negatív irigységünk eltaszít bennünket a magához közel ölelő Istentől.

Velünk az Isten, és ezt fel kell ismernünk.
Velünk az Isten, és ezt egyre jobban meg kell értenünk.
Velünk az Isten, és meg kell Őt látnunk.
Velünk az Isten, és örvendeznünk kell.
Velünk az Isten, és közelednünk kell hozzá. 

Sokat voltunk már távol tőle, sokat kértük Őt számon. Most itt a mi időnk. Az Isten nem egyedül csak velünk akar nagy dolgot véghez vinni. Az Isten egyedül csak bennünk akar hatalmas dolgokat véghez vinni, hogy szívünket megérintve felismerjük, mire lettünk teremtve.

Ámen

Az elmélkedést meghallgathatja a különféle podcast szolgáltatóknál:

Nyíregyházi Egyházmegye on Apple Podcasts

Nyíregyházi Egyházmegye/Podcast on Spotify

Nyíregyházi Egyházmegye - YouTube

Szöveg: Szabó Csaba, fotó: P. Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye

Nyíregyházi Egyházmegye