The week of ecumenical prayer: Wednesday, Thuesday

A Szent Miklós-székesegyházban a keresztény felekezetek híveit Szabó Csaba Péter beosztott lelkész fogadta szerdán.

A szolgálattevő bemutatta a felújítás utáni, immár teljes pompájában tündöklő székesegyházban szem elé táruló látványt: a posztbizánci falfestmények ábrázolt jeleneteit, jelentésüket és jelentőségüket.

A liturgikus, Juhos Imre római katolikus lelkipásztor vezette az imádságot, majd Hajdúné Csernák Erzsébet metodista lelkipásztor tartott elmélkedést.

Beszédében az aznapi szentírási szakaszról (Fil 2,5-11) fejtette ki nézeteit: gyorsan változó világunkban is fontos, hogy megvalljuk hitünket világosan, hogy miben és kiben hiszünk. A protestáns fordítású Bibliában az 5. versben az indulat szó szerepel: „...az az indulat legyen bennetek...” De milyen indulat, akarat volt Jézus Krisztusban? Elmondta, hogy az indulat szó ebben a levélben azt jelenti, hogy valamit nagyon akarni, valamire nagyon törekedni. »Az a lelkület, az az akarat legyen Bennetek, ami volt Jézus Krisztusban is.« És az Úr Jézus ezt az akaratot minden elé helyezte. Áldozatot hozott az elveszett emberért, magára véve az emberi testet. Fontosak vagyunk Jézus számára: hiszen köztünk élve megismerte nehézségeinket, kihívásainkat, megpróbáltatásainkat. S egy ilyen emberekből álló közösségért hozott áldozatot. „Ma, számunkra van-e olyan közösség, amiért mi is hoznánk áldozatot?” – szólította meg a jelenlévőket a lelkipásztor.

Felidézte, hogy nagypénteken Ézsaiás próféta könyvében azt olvassuk, hogy "a mi bűneinkért törték össze, hordozta sebeinket, az ő sebei hoztak nekünk gyógyulást". Az Úr Jézus emberi mivoltában teljes mértékben átélte a szenvedését. Tudta, hogy mit vállal értünk, de vállalta. Halálával alapvetően változtatta meg a halál természetét. Nincs a halálnak olyan ereje, hogy az Istentől elszakítsa az embert. Jézus halála a feltámadása által nyeri el az igazi értelmét, így nem a halálé az utolsó szó.

Az utolsó vers elmélkedéséhez érve elmondta, hogy Jézusnak hatalma van a világ felett, s minden nyelv vallja az Ő dicsőségét. Hódolunk a királyok Királyának, mely hódolat azt jelenti, hogy szükségem van rá. A hódolatban nincs saját akaratom.

"Az ökumenikus hét kérdése ma is választ vár: Hiszed-e ezt? Hiszel-e Jézusban?" – tette föl a kérdést beszédének zárásaként.

Az imaalkalom alatt, ahogyan az azt követő esti imádság során is, Hudivók Marianna, a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola oktatója zongorán kísérte az éneklő közösséget; zenei szolgálatot végzett a kántorok, kántorszakos hallgatók, papnövendékek és elöljáróik, valamint a Szent Atanáz kórus tagjai által alkotott görögkatolikus kórus. Énekeiket meghallgathatják ERRE A LINKRE kattintva. (A felvételeket Csatlós Benjamin készítette.) 

Csütörtökön Horváth-Hegyi Áron evangélikus lelkipásztor volt a liturgikus. Vezetésével imádkozták a templomot teljesen megtöltő keresztény testvérek többek között a Miatyánkot és a niceai, az első egyetemes keresztény zsinaton megfogalmazott hitvallást.

Dr. Fekete Károly református püspök hirdette az igét. Jézus és Nikodémus találkozását leíró evangéliumi történetből indult ki beszédében. Nikodémus jellemének megismerésével kezdte gondolatmenetét, hiszen ő, bár farizeus volt, igazán érdeklődik Jézus tanítása iránt, éjjel sem tud nyugodni és felkeresi a Mestert: az Isten országába való bejutás feltételére kíváncsi. Jézus Krisztus megadja a választ: »aki nem születik újjá, az nem láthatja meg az Isten országát«.

Az újjászületést pedig szintén megmagyarázza Krisztus Nikodémusnak: »Aki nem vízből és (Szent)lélekből születik, az nem megy be az Isten országába. Ami a testből születik, az test, ami a Lélekből születik, az lélek. Ne csodálkozz azon, hogy azt mondtam: újjá kell születnetek. A szél ott fúj, ahol akar, hallod a zúgását, de nem tudod, honnan jön, és hova megy. Így van vele mindenki, aki a Lélekből született«.

Nikodémus azzal a végső kérdéssel foglalkozik, ami mindannyiunk legfontosabb kérdése. S fel kell valahogyan fognia, mint ahogyan nekünk is, hogy az embernek a Szentlélek által való újjászületés, a megtérés lehet az út az örök életre. Az Isten új perspektívát ad életünknek ezzel, a megváltás, Isten szeretetének végtelen csodája által.

„Mi mind beleférünk az Isten szeretetébe” – mondta a püspök.

Az imaalkalmak perselypénzét egy kárpátaljai református intézmény, a nagydobronyi árvaház javára ajánlják fel a nyíregyháziak.

Az ökumenikus imahét kapcsán Zsarnai Krisztián evangélikus esperest szólítottuk meg, melyet meghallgathat podcast csatornánkon ERRE A LINKRE kattintva.

Szöveg és fotó: P. Tóth Nóra, Juhászné Szabó Erika/Nyíregyházi Egyházmegye

Nyíregyházi Egyházmegye