A Szent vonzásában – Puskás László-emlékkiállítás nyílt Nyíregyházán

Március 18-án nyitották meg a Görögkatolikus Múzeumban A Szent vonzásában című időszaki kiállítást, amely Puskás László görögkatolikus pap, ikonfestő és mozaikalkotó gazdag életművét mutatja be.

Szöveg: Tóthné Espán Margaréta, fotó: P. Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye 2025. március 19. 16:03

A kiállítás megnyitóján dr. Szabó Irén, a múzeum vezetője köszöntötte a jelenlévőket, köztük Kocsis Fülöp érsek-metropolitát, Katona István püspököt, Puskás László jelenlévő családtagjait, feleségét, lányait és unokáit, a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola Rektori Tanácsának képviseletében Horváth Tamás atyát, Varga Mártát, a Nyíregyházi Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat elnökét, Ruszinkó Valériát, az ungvári múzeum művészettörténészét.

Köszöntötte az ország azon településeiről érkezett görögkatolikus papokat, amelyek templomában Puskás László alkotásai láthatóak.

Az emlékkiállítást dr. Jankáné dr. Puskás Bernadett művészettörténész, Puskás László lánya nyitotta meg. „Az emlékezet tudja, hogy mi volt, érti, hogy mi van, és sejti, hogy mi lesz” – kezdte köszöntőjét, majd röviden ismertette édesapja életének fontos állomásait és az életművet három részben, három térben bemutató kiállítást.

Puskás László művészi pályája 1965-ben, 60 évvel ezelőtt indult. Ekkor fejezte be a Lembergi Művészeti Főiskolát. Feleségével, Nadiával évfolyamtársak voltak, s még diákként kötöttek házasságot. Ukrajnában sikeres pályát futott be, de a szovjet rendszer korlátozó környezetében nem tudta megélni hitét és magyarságát. Az akkor már kétgyermekes család 1974-ben Magyarországra költözött. A művész itt is folytatta alkotói tevékenységét, miközben szabadon gyakorolhatta görögkatolikus hitéletét. Elnyerte a Derkovits-ösztöndíjat, műveit kiállításokon láthatta a közönség. Elvégezte a Pázmány Péter Teológiai Akadémia levelező tagozatát, ezután szentelték pappá. Felhagyott a világi festészettel és csak egyházi felkéréseket vállalt. Első megbízói között volt Szarka János atya, aki személyesen is tiszteletét tette a kiállításon. Összesen 11 görögkatolikus templomban készített falképeket, 16 mozaikmű, több ikonosztáz és ikon is fűződik a nevéhez.

A kiállítás önálló részét képezik a krakkói Isteni Irgalmasság-bazilika Szentek Közössége magyar kápolnában látható mozaikokhoz készült 1:1 arányú festőkartonok. Az ábrázolásokon többek között Szent István királyt, Boldog Gizellát, Skóciai Szent Margitot, Portugáliai Szent Izabellát, Boldog Romzsa Tódor, Chira Sándor és Orosz Péter vértanút, illetve id. Puskás Lászlót láthatjuk.

A második egység a művész világi tematikájú munkáiból tartalmaz emlékezetképeket: Puskás László családja, gyökerei, Ungvár, Lemberg, Kárpátalja története jelenik meg számos metaforikus ábrázolásban. Az Édesapám emlékének című festményen id. Puskás László atya áll előttünk, akit görögkatolikus hitéhez való ragaszkodásáért 25 év Gulágon eltöltendő kényszermunkára ítéltek. A háttérben látható Ungvár, a görögkatolikusoktól elkobzott székesegyház, a város utcái és a ház, ahol a parókiáról kidobott család egy időre meghúzta magát. Az utcán közeledik a Sztálin halála után amnesztiát kapott, rabruhás görögkatolikus pap. Egy másik képen táncoló párt és visszafogottan ünneplő társaságot látunk. A magyar nemzeti színekkel megalkotott mű a maga szigorúságával a korabeli rendszert illeti kritikával: nem tudunk parancsra nevetni.

A kiállítás harmadik részében templomi mozaikkartonokat és más szakrális témájú munkákat állították ki. Az érdeklődők megtekinthetik a bökönyi görögkatolikus templom, az ungvári görögkatolikus székesegyház és az osli római katolikus templom homlokzati mozaikjának 1:1 méretarányú kartonját.

Itt látható Boldog Romzsa Tódor kegyikonja is, mely a főalak körül a munkácsi vértanú püspök élettörténetét jeleníti meg születésétől papszentelésén át boldoggá avatásáig. A kép magában rejti a vértanú ereklyéjét is.

A megnyitón közreműködött a Szent Atanáz kórus, melynek előadásában a Triszágion (Háromszorszent, magyarul, ószlávul és görögül), a Miatyánk, az Agni Parthene és egy kárpátaljai Istenszülő-ének hangzott el.