Kánoni látogatás Mándokon

A vizitáció Tiszabezdéden, Mándok filiájában kezdődött pénteken reggel, ahol a görögkatolikus templomban gyűltek össze a hívek közös imádságra az egyházmegye vezetőivel és püspökével.

A település polgármesterével, Daku Attilával, aki évekkel ezelőtt a görögkatolikus templomot tervezte, valamint a helyi iskola igazgatójával való találkozás is segítette a püspököt, hogy képet kapjon a Tiszabezdéden zajló pasztorális munkáról. Mándokon Onder Sándor polgármestert és a közintézmények vezetőit kereste fel hasonló céllal.

A görögkatolikus pasztorális ellátást térképezte fel a mándoki egyházközség családjainak, betegeinek látogatása által is a következő napon. A három család és két idős, „elsőpéntekes” beteg a főpásztorral való találkozás során megvallhatta hitét, meggyőződését, elmondhatta tapasztalatait az egyházában megélt mindennapokról.

A Nyíregyházi Egyházmegye szociális irodai munkatársainak, ökonómusának és főhelynökének jelenlétében a parókia fenntartásában működő Szent Miklós Szeretetotthon és Szent Illés Szeretetotthon működésébe kaptak betekintést a vizitáció szakemberei. Ábel püspök atya az összesen ötvenkét főt számláló idősotthonok munkatársaival közösen ebédelt, így kerülve közelebb a gondozókhoz, akik a beszélgetések során a megterhelő munka hétköznapi örömeiről ugyanakkor nehézségeiről is beszámolhattak.

A parókus és családja, valamint az egyháztanács tagjai szintén vendégül látták a püspököt; az ünnepélyes testületi ülésen a lelkipásztor jelenlétében majd távollétében a kérdésfelvetések őszinte megvitatására került sor.   

A vizitáció három napja alatt sokféle szertartást végeztek közösen – a helyi szolgálattevő, Szirmai Máté Ferenc atya, a hívek és a vendégek – vecsernyét, Előszenteltek Liturgiáját, utrenyét, imaórát és püspöki Szent Liturgiát.

A vasárnapi Szent Liturgiát Szocska A. Ábel nyíregyházi megyéspüspök vezette, koncelebrált dr. Gánicz Endre főhelynök atya és Szirmai Máté Ferenc atya, Zoltán György fődiakónus szolgálatával.

A püspök prédikációját egy a lelki irodalomból idézett gondolattal kezdte, „senki sem szenved jobban miattunk, mint a szeretteink”. Viselkedésünkkel épp azokat tudjuk leginkább bántani, akik körülvesznek, akik a legjobban szeretnek minket. Arra kereste a választ, hogyan tudnánk elkerülni, hogy szenvedjenek miattunk mások. Arra a felismerésre vezette hallgatóit, hogy minden tettünk és szavunk visszahat ránk, ezért nem mindegy hogyan élünk. Hálás szívvel köszönte meg a fogadtatást, amit kapott a hívektől, s arra biztatta őket, hogy tartsanak ki ősi hitük mellett.

A szertartás végén a főhelynök összegezte a kánoni látogatás során tapasztaltakat, megköszönte a tevékenységet, melyet a szolgálattevő, a családja, a hívek és munkatársak a településeken végeznek, kiemelve a szociális ellátást és idősgondozást, hiszen a keresztény ember számára a jót cselekedni kötelesség – mint mondta. Arra hívta fel a közösség figyelmét, hogy az egyháztanács tagjai mihamarabb újítsák meg tagságukat, a remény évében ez még nagyobb lendületet tud adni a közös munkának.

Szocska Ábel püspök atya azt a rendelkezését közölte Máté atyával, hogy helyettes lelkészből immár parókussá vált.

Egykor, évszázadokkal ezelőtt fatemplomban dicsérték az Istent; ma Mándokon háromszáz fős görögkatolikus közösség él, a több mint ötvenéves téglaépítésű templomukat szívesen látogatják a hívek, nagyobb ünnepekkor teljesen megtöltik és szeretettel beszélnek róla. A kánoni látgatás alkalmat teremtett a közösség számára a tanúságtételre, az összefogásra, valamint arra is, hogy a megyeszékhelytől távol mégis lelki közösséget, odafigyelést és szeretetet tapasztaljanak meg görögkatolikus egyházuktól:

„A test ugyan egy, de sok tagja van, a testnek ez a sok tagja azonban mégis egy test. Így Krisztus is. […] Ti Krisztusnak teste vagytok, s egyenként tagjai.”

Szöveg és fotó: P. Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye

Nyíregyházi Egyházmegye