WEEKLY THOUGHTS
Newton és a mágnes
Egy napon Newtontól, a nagy tudóstól, aki egyébként mélyen hívő ember volt, valaki gúnyosan megkérdezte:
– Te, mint tudós ember, hogyan képzeled el az a pillanatot a végítéletkor, amiben Isten mindenkit egyszerre összegyűjt és életre hív?
A nagy tudós benyúlt egy fiókba, kivett egy dobozt, abból egy marék vasreszeléket, és szétszórta az asztalon.
– Szedje össze – mondta az idegennek.
– Nem tudom - felelte az, – ez lehetetlen feladat!
Erre a tudós kivett a zsebéből egy mágnest, és a vasreszelék fölé tartotta. Mind hozzácsapódott. Egy szempillantás alatt, az utolsó szemig.
– Nos, valahogy így! – felelte szerényen a tudós. – Engem máris magához vonzott!
A mi életünkben is ott van Isten vonzása, a mindennapok apró mozzanataiban, ott van szeretet mellyel minket is magához hív! Vajon törekszünk rá, hogy észrevegyük?
