Ünnepélyes templomszentelés volt Nyíregyháza-Rozsrétszőlőn pünkösdhétfőn

Május 25-én szentelték fel Nyíregyháza legújabb görögkatolikus templomát, a Boldog Orosz Péter-templomot. A településrész közössége pünkösdhétfőn első ízben ünnepelhette a Szent Liturgiát és az Eucharisztia közösségét az új szakrális térben.

Szöveg és fotó: P. Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye2026. május 26. 17:40

Hosszú várakozás ért véget a nyíregyháza-rozsrétszőlői görögkatolikus hívek életében, hiszen pünkösdhétfőn felszentelték a közösség új templomát. A helyi egyházközség tagjai korábban a parókia pincehelyiségében gyűltek össze a szertartásokra, a pünkösdi ünnepen azonban már méltó, saját hajlékban mutathatták be a legszentebb áldozatot.

Az ünnepi esemény kezdetén Ábel püspök atya részletesen ismertette a jelenlévőkkel a templomszentelés és az oltár felkenésének szimbolikus lépéseit.

A szertartáson jelen voltak többek között a közösség előző szolgálattevői, a kerület papsága, dr. Gánicz Endre Sándor atya, az egyházmegye főhelynöke, Horváth Tamás atya bírósági helynök és a Görögkatolikus Papnevelő Intézet rektora, dr. Dobos András atya is.

A Szentháromság ünnepén végzett szertartás egyben az első olyan templom szentelése volt, amelyet Boldog Orosz Péter vértanú püspök kegyelmébe ajánlottak, hirdetve az elszigeteltség felett diadalmaskodó keresztény szeretetközösség erejét.

Kovács Csaba atya fotója a szentelés utáni este arról, ahogyan a vértanúpüspök nevére szentelt templomot pirosra festi az örökmécses fénye

Ábel atya ünnepi beszédében rámutatott a Szentháromság titkára, amely a tökéletes szeretetközösség örök mintája. Az ikonosztázion királyi ajtaja fölötti, még üres ívbe is a Szentháromság – Andrej Rubljov ismert ábrázolásának – ikonját szeretnék majd megfestetni.

A rozsrétszőlői templom felépülése az itteni emberek szoros összefogásának köszönhető, amely kézzelfogható választ ad a mai kor egyik legfájóbb sebére, az egyre növekvő társadalmi elszigeteltségre. Sokan élnek egymás mellett a mindennapokban anélkül, hogy valóban egymásért tennének, áldozatot vállalnának, a modern világ zajában pedig gyakran elvész a valódi személyes találkozás. A helyi hívők és a különböző felekezetek jószándékú emberei rácáfoltak erre az elmagányosodásra, amikor összefogva, közös áldozatvállalással megépítették ezt a lelki otthont.

Az istenarcú ember képtelen egyedül boldogulni, miként a parázs is csupán az őt tápláló közegben tud újra lángra gyúlni – hangsúlyozta a főpásztor. Boldog Orosz Péter a legkeményebb egyházüldözés idején szenvedett vértanúságot az egyházáért, a híveiért és a közösségért, melyben a krisztusi szeretetet tudta megélni.

A szertartáson hálával emlékeztek meg Miló Miklós atyáról, aki annak idején elsőként hallotta meg a rozsrétszőlőiek hívó szavát, és Szabó Tamás atyáról, aki a közösség építésével lerakta a mai templom legmélyebb lelki alapjait. A köszönetnyilvánítások sorában Bodnár Attila atya is ajándékot vehetett át, akinek a munkája a mai napig zsinórmértékként szolgál, valamint külön köszöntötték a templom tervein dolgozó, a templom mintájaként szolgáló mezőkövesdi templom tervező művészét is.

A templom felépülése hatalmas összefogást igényelt, Kovács Csaba pasztorális referens atya, a közösség jelenlegi szolgálattevője ezért köszönetet mondott minden anyagi és szellemi támogatásért, áldozatért és a testvéregyházközségek részéről érkező segítségért is.

Ábel püspök Csaba atyát immár templomépítő papként érdemesnek találta az ezüst papi mellkereszt viselésére, melyet a liturgia végén át is nyújtott neki.