„A nyár közepén a tikkasztó melegben egy tüzes lelkű prófétára emlékezünk. Sokan nyaralnak ebben az időben vagy a nyári szünetüket töltik, és emiatt talán elkerüli a figyelmet ez az ünnepnap. Mégis érdemes megemlékezni róla, hiszen az ünnep nem csupán egy történelmi visszatekintés, hanem az üdvösségkeresésünknek is egy fontos napja.” – Bodnár Attila atya elmélkedését olvashatják.
A nyári kánikulában a növényeken és állatokon kívül mi is nagyon várjuk az esőt, és amikor meglátjuk a fekete felhőket és a villámokat először félelem fog el minket. A vihar elmúltával pedig inkább remény és jó érzés, mert az eső az új kezdetnek is a jele. (Gondoljunk csak Noé történetére, persze jóból is megárt a sok.)
A villám mindig megvilágít valamit, feltűnő, messziről is lehet látni, olykor félelmetes és az eső érkezését jelzi. Ilyen volt Illés próféta élete is. Isten prófétájaként határozottnak, „pusztába kiáltónak”, rá – és megvilágítónak kellett lennie, aki minden körülmények között az igaz Istent képviselte.
Az első villám
Izrael királya Ácháb, felesége hatására a pogány Baál-kultuszt vezette be. Az igaz Isten prófétáit pedig megölette. Baált a termékenység és az eső istenének hitték. Illés elmondja a királynak Isten üzenetét, hogy ezekben az években nem lesz sem harmat, sem eső csak az Ő szavára. A király könnyen rájöhetett volna, hogy ki az igaz Isten, hiszen ha esik az eső, akkor Baál, ha nem akkor pedig az Úr. Az eső nem esett,a király mégis Illést hibáztatta.
Bátorság! Kitartani az igaz hitben. Ellenállni a „ma már mindenki így csinálja” vonzásának. Megmondani az igazságot (Isten igazságát) még ha veszéllyel is jár.
Második villám
A harmadik esztendőben ismét megjelent Illés a királynál és azt mondta neki, hogy a Kármel hegyén mutassanak be áldozatot Baál papjai is és ő is az Úrnak, akinek az oltára meggyullad, az az igaz Isten. A hamis bálvány papjai hiába kérték istenüket, nem történt semmi. Amikor viszont Illés kezdett imádkozni, „lecsapott az Úr tüze”. Ezek után a király is belátta, hogy az Úr az igaz Isten, Őt kell imádni.
Hit! Illés nem kételkedett abban, hogy Isten megmutatja hatalmát a pogányok előtt. Nem esett kétségbe, hanem bátran hitt az ő Urának gondoskodásában. Mert az Úr nem hagyja szégyenben övéit.
Harmadik villám
Ez már az Újszövetségben található. Az Úrszínváltozás hegyén. Jézus isteni dicsősének jobbján jelenik meg Mózessel együtt. Ő képviseli a megdicsőült prófétákat, akik nagy hittel és bátorsággal hirdették és élték meg Istenük parancsait.
Jutalom! Itt nem szól semmit, nem csinál semmi feltűnő dolgot, mégis fontos a jelenet: ott van Isten dicsőségében. Teljesítette a feladatot, amit rábíztak. Nem olyan ímmel-ámmal, hanem tüzes lelkülettel és villámló szavakkal. A becsülettel elvégzett munka jutalmát látjuk.
A mi életünkben is jöhetnek „frissítő nyári záporok”. Amik lehet, hogy elgondolkodtatnak, felkavarnak, félelemmel töltenek el, elbizonytalanítanak. De a vihar után minden megnyugszik, helyére kerül, az új kezdet reménye tölt el. Illés próféta élete adjon nekünk is lelkesedést, hogy amikor villámok cikáznak a fejünk felett bátran, hittel nézzünk szembe a nehézségekkel és a végső jutalom reményében mindig az igaz Istenhez forduljunk.
Kapcsolódó:
Szöveg: Bodnár Attila, fotó: P. Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye
Nyíregyházi Egyházmegye





| H | K | SZ | CS | P | SZ | V |
|---|---|---|---|---|---|---|
|
1 |
2 |
3 |
4 |
5 | ||
|
6 |
7 |
8 |
9 |
10 |
11 |
12 |
|
13 |
14 |
15 |
16 |
17 |
18 |
19 |
|
20 |
21 |
22 |
23 |
24 |
25 |
26 |
|
27 |
28 |
29 |
30 |
31 |