Ohridi Szent Naum magyarországi kultuszáról nyílt rendkívüli kiállítás a szegedi Móra Ferenc Múzeumban. A tárlaton közel hetven ábrázolást, ikont láthatnak az érdeklődők. Naum a IX. században folytatott térítő tevékenységet a korabeli Pannóniában is.

Szent Naumot 868-ban Rómában a pápa megbízásából szentelték pappá. Metód halálát követően a keleti térnyeréstől idegenkedő német papság nyomására Naum és társai menekülni kényszerültek. Rövid belgrádi tartózkodás után a bolgár cár, Borisz udvarában leltek menedékre.

Naum nagy szerepet vállalt az óbolgár írásbeliség megteremtésében. A Szent Naum-kultusz a középkorban az általa alapított ohridi monostor környékén virágzott. Kultuszát hazánkba a XVIII. században a térségből a Magyar Királyság területére betelepülő ortodox hitű nemzeti kisebbségek hozták magukkal. A magyarországi Naum-kultusz a XVIII. század legelejétől a XIX. század elejéig, egy évszázadon át virágzott.

„Ohridi Naum alakja azonban a jelenkori utódok számára emblematikus. Többszörösen is példázza a keleti és a nyugati kereszténység kapcsolódását éppen régiónkban, amely a keleti és a nyugati kereszténység határvonalán fekszik. Naum alakja integráló a hazánkban diaszpórában élő ortodox hitű nemzeti kisebbségek számára is” – mondja Nagy Márta bizantinológus, egyetemi docens, a tárlat kurátora.

A kiállítás képet ad a régi magyarországi Szent Naum-ábrázolásokról. A látogatók számos XVIII. századi ikont és metszetet csodálhatnak meg. A kiállítás előkészítői felkértek kortárs egyházművészeket, ikonfestőket is, hogy készítsenek Szent Naum-ábrázolásokat, így különböző technikákkal készült, modern ábrázolások is jelen vannak a különleges hangulatú tárlaton.

A március 20-ig megtekinthető kiállításon látható szinte a teljes mozdítható magyarországi történeti Szent Naum-anyag.

A kiállításhoz kapcsolódó programokról és a kiállító művészekről itt tájékozódhat.

Hajdúdorogi Egyházmegye hírarchívum